Munkahelyi kockázatok biztosítása - inkább titkolóznak

Munkahelyi kockázatok biztosítása - inkább titkolóznak 2003. október 25. " class="kapcsszoveg">Matolay Réka (Figyelő) A munkabalesetek növekvő száma nem egyformán érinti a biztosítókat, a legtöbb sérülés és haláleset mindazonáltal a biztosítással nem rendelkező cégeknél történik. hirdetés Az építkezési boom nyomot hagy a munkabaleseti adatokon. Az elmúlt évtizedben évről évre mindkét irányban ingadozott a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma, ám tavaly hirtelen megugrott ez az adat: 30 százalékkal lelték többen a halálukat munka közben, mint 2001-ben. A tavalyi 160 haláleset egyharmada építkezéseken következett be. Ez a trend az idén is folytatódik, ám ezúttal az átmeneti vagy tartós sérülések száma is emelkedik. Ugyanakkor a szakértők feltételezése szerint magas az eltitkolt balesetek aránya - a különböző becslések 20 és 40 százalék közé teszik a be nem jelentett, titokban tartott munkahelyi baleseteket. Adatok nélkül Arról, hogy a munkáltató által az alkalmazottakra kötött úgynevezett csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosításból mennyi él ma Magyarországon, nem árulkodik statisztika. Az ezredfordulón még mertek összpiaci adatot becsülni, és 2,5 milliárdra saccolták a csoportos biztosítások bevételét. Ez gyors növekedést jelez, hiszen egy évtizeddel korábban a százmillió forintot sem érte el e termékek díjbevétele. Az is kirajzolódik, hogy az utóbbi évtizedben e szegmens jócskán átrendeződött, éspedig a nagy társaságok javára: a legnagyobb díjbevételű biztosítókhoz kerültek a nagy céges falatok. A kilencvenes évek elején még a kisebb biztosítók ajánlatait is szívesen fogadták e társaságok, ám a versenyben - kiváltképpen az árak tekintetében - e cégek nemigen tudták tartani a lépést a nagyokkal. A csoportos biztosítások egyébként az erőteljes alkudozások fő terepének számítanak. Ugyanakkor nem csupán az egyes cégeknek nyújtott kedvezményeken mutatkozik meg az árverseny, az utóbbi időkben a standard alaptermékek árai is mérséklődnek. Az elmúlt esztendő során több biztosító is a korábbinál alacsonyabb díjszabású termékkel rukkolt elő. Így tett például az Allianz Hungária, ahol a díjszabás átalakításán kívül a szoros versenynek még egy következményét említik. „Egyre inkább hasonlítanak egymásra a termékek, a csoportos biztosítások szolgáltatásai egyre közelítenek egymáshoz" - mondja Kósa Zoltán, az Allianz Hungária főosztályvezetője. Ki fizet? A piac ugyanakkor korántsem telített: látható, hogy a cégek szívesebben biztosítják vagyontárgyaikat, járműflottáikat, mint dolgozóik testi épségét. Maradva a vélhetően legnagyobb hazai csoportos biztosítási szereplőnél, az Allianz Hungária adatai azt mutatják: a valamilyen vagyonbiztosítással rendelkező céges ügyfeleinek alig több mint az egytizede kötött eddig az alkalmazottak „védelmére" biztosítást. Ugyanakkor az ilyen szerződések száma gyarapodik, mintegy 10 százalékos a növekedés. A munkavégzés során elszenvedett sebesüléseket alapverzióban a társadalombiztosítás „gyógyítja": a felépülést a munkavállaló után fizetett járulékok fedezik. Munkabaleset esetében az alkalmazott kártérítést kérhet, akár visszamenőleg is, ám csak bizonyos időhatárig: három éven belül. A cég ezt biztosítással kikerülheti, illetve fedezheti: az elszenvedett károkért a társaság helyett a biztosító fizet. S mint mondják, többnyire vita nélkül. A baleset körülményeit be kell jelenteni a biztosítónak, a kár elbírálásában és a kártérítés fizetésében mindazonáltal e terület sokkal nyugodalmasabb, mint mondjuk a gépjármű-felelősségbiztosításoké. Vitás esetekről legalábbis a biztosítók nem adnak számot. Annak ellenére is gördülékeny kárrendezésről nyilatkoznak, hogy mind gyakrabban alvállalkozók tömegével készül egy-egy munka. Ilyenkor fontos tudni, meddig terjed a biztosítás határa. A csoportos termékek ugyanis csak az alkalmazotti munkaviszonyban állókra köthetők. E szerződések alvállalkozókra nem terjednek ki: ilyenre a felelősségbiztosításoknál, illetve a projektbiztosításoknál van példa. Ezeknél biztosítható például egy teljes építési beruházás, annak minden alvállalkozójával együtt, és benne minden okozott kárra - ám a személyi sérülésekre a kárrendezési kötelezettség nem terjed ki.