Munkahelyi kreativitás - álmodd meg!

Munkahelyi kreativitás – álmodd meg! 2004. szeptember 8. " class="kapcsszoveg">FN A megszokott irodai bútorok között ott kellene állnia egy ágynak is, mivel a kreatív és innovatív ötletek nem a számítógép előtt ülve, hanem az ágyban fekve pattannak ki az emberek fejéből – állítja egy friss felmérés. Az East of England Development Agency angol kutatóintézet munkatársai új felmérésükre alapozva arra szólították fel a brit vezetőket, hogy minden irodába telepítsenek ágyat, és teremtsenek harmonikus környezetet, ahol alkalmazottaik el tudnak lazulni. A kutatásban résztvevők válaszai szerint ugyanis csupán az emberek 11 százalékának születnek alegjobb ötletei a munkahelyén. A kutatóintézet az üzleti kreativitás támogatására elindított Teret a kreativitásnak című kampány keretében készítette el a felmérést.Szunyókáló tudósokHíres tudósokkal kapcsolatban számos anekdota kering, amelyekben az alvás segített egy bonyolult probléma megoldásában. Az egyik legismertebb Kekulé, a múlt században dolgozó kémikus nevéhez fűződik, aki szénvegyületek szerkezeti képletének megfejtésével foglalkozott, s már fölfedezte azt, hogy a szénatomok képesek egymáshoz kapcsolódva láncokat alkotni. Az egyik vegyületet elemezve laborjában azonban semmiképpen nem jött rá annak szerkezetére. Fáradtan hazatérve leült a kandalló elé, és elszenderedett. Ekkor ismét, ahogy máskor is, táncoló pontocskák jelentek meg szeme előtt, olyan atomfélék, amelyek hol párba, hol láncba rendeződtek. Most az egyik lánc meghajlott és körré formálódott. Ekkor hirtelen felébredt, s úgy írja, az egész olyan volt, mint egy farkába harapó kígyó. Rájött, hogy a szénatomok nemcsak lánccá, hanem gyűrűvé is össze tudnak kapcsolódni. Mengyelejev orosz kémikusnak a legenda szerint szintén álmában állt össze a periódusos rendszer.Munkahelyen kívüli kreativitás Az East of England Development Agency által megkérdezett nők csupán 6, a férfiaknak pedig 17 százaléka vélte úgy, hogy kreatív gondolatai elsősorban munkahelyén születnek. Bár a válaszadók 70 százaléka „gondolkodó" embernek vallotta magát, ötleteit, kreativitását a munkahelyén nem tudta kamatoztatni. Ezzel szemben a válaszadók egyharmada úgy nyilatkozott, hogy agya alvás során, vagy csak az ágyban fekve, ellazulva és kreatívan működik. A kutatóintézet felmérésének eredményei összecsengenek a korábbi tudományos kísérletekkel. Vizsgálatok ugyanis bizonyították már, hogy az igazán nagy ötleteknek a szieszta, a nyugtató környezet és a mindennapi stressztől mentes pillanatok kedveznek. Nagy gondolatokhoz gyakran új látószögre van szükség. Alvás során agyunk újra rendezi epizodikus memóriánkat – a helyekről, emberekről szerzett információinkat, élményeinket. Ez az újrakeverés, újrarendezés pedig segít új szempontok szerint megközelíteni a problémát.Új gondolkodási rendszer Ahhoz, hogy kreativitásunkból főnökeink is érzékeljenek valamit, az angol kutatóintézet szerint, ha nem is rögtön ágyakat kellene hozni az irodákba, de mindenképpen kellemes környezetre van szükség. Segíthetik a kreativitást a növények, a speciális kreatív szobák, valamint oldott hangulatot teremthet, ha az irodában van kéznél étel-ital. Mivel azonban a munkahely sosem lesz az emberek számára a nyugalom és harmónia szigete, a vállalatvezetők egyéb ötletekkel és újfajta gondolkodási technikákkal is elősegíthetik a kreativitást. Edward de Bono angol pszichológus új gondolkodási rendszert fejlesztett ki, amely egyoldalú gondolkodásunkat a hiányzó kreatív és konstruktív gondolkodás eszközeivel egészíti ki. A máltai származású pszichológus a hagyományos, lépésről lépésre haladó vertikális (függőleges) gondolkodásmóddal szemben az eredményeket ugrásszerűen elérő laterális (oldalirányú) gondolkodásra sarkallja az embereket. A tradicionális gondolkodásmód különbséget tesz helyes és helytelen között, és elsősorban megnyugtató válaszokat kutat. Ezzel szemben a laterális gondolkodásmód alternatívákat keres, mindig újabb és újabb kérdéseket vet fel.Csak válaszok?Susan Greenfield neurológus, a Teret a kreativitásnak kampány egyik szervezője az információs társadalom egyoldalúságára hívta fel a figyelmet egy tanulmányában. Mindennapjaink során rengeteg adathoz jutunk, ezek azonban válaszok. Kérdések szinte alig vetődnek fel, ezért a jövőben az lesz a legnagyobb kihívás, hogy megtanuljunk megfelelő és releváns kérdéseket feltenni.Rásegítő technikák A vezetőknek mindennapjaik során a gondolkodásra szánt idejük legalább 95 százalékában a vertikális gondolkodásmódot kell követniük. A maradék 5 százalék során alkalmazott laterális gondolkodás eredményei az előbbi tevékenységük sikerességét is nagyban befolyásolják. Az Edward de Bono által kifejlesztett „hat kalap" technika a laterális gondolkodás mindennapokban használt elterjedését hivatott segíteni. A módszer a több szempontú problémamegoldáson alapszik: hat különböző színű szimbolikus kalap hat különböző megközelítési módot takar. A probléma megoldása során ezeket a „kalapokat" kedvünkre cserélhetjük a fejünkön, és a „kalap" által szimbolizált megközelítést alkalmazhatjuk. A fehér kalap az objektivitást és semlegességet jelképezi, értékítélet nélküli információgyűjtésre szolgál. A piros kalap ad teret a személyes benyomásoknak és a szubjektív véleménynek. A fekete kalapot „viselve" a szakmai érvek, kétségek és rizikók kerülnek előtérbe. A sárga kalapban az esélyekre, reményekre, célokra kell koncentrálni. A zöld kalap a kreativitásra és új ötletekre ad lehetőséget. Végül a kék kalap a szervezeti szempontokat helyezi előtérbe, a folyamat kívülről való vizsgálatát.