Munkavállalás az unióban - bejöhetünk?

Munkavállalás az unióban - bejöhetünk? 2005. február 8. FigyelőNet, euro.hu Lassan félidejéhez érünk annak a kétéves időszaknak, melynek végén a régi uniós tagországoknak nyilatkozniuk kell a munkerő-piaci korlátozás megszűntetéséről, vagy megtartásáról. Nem árt áttekinteni, hol tartunk most. Ön mit szól hozzá? Miután Svédországban, Írországban valamint az Egyesült Királyságban már a múlt év május elsejei csatlakozást követően szabadon vállalhattak munkát az új tagországok állampolgárai, a 15 régi európai uniós tagországból csupán 12-ben kell majd dönteni a külföldi tagállamokból érkezők foglalkoztatási stratégiájáról A Külügyminisztérium internetes címén közzé tett viszonylag részletes tájékoztatóból kiderül, a fennmaradó 12 régi tagországból többsége ugyan fenntartotta a munkaerő-piaci korlátozást, de könnyítéseket is bevezetett az elmúlt időszakban. Jöhetnek, de Írország ugyan a munkavállalók terén maximálisan toleráns hármas fogat tagja, ugyanakkor a nem járulék alapú szociális járadékokat, segélyeket csak bizonyos idejű ott-tartózkodás alapján lehet igénybe venni. Az Egyesült Királyságban a munkát vállalóknak be kell jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a munkavégzés jellegét, helyét. Erről igazolást állítanak ki a brit hatóságok. Dolgozni Európában...Párizs, Berlin, Róma, London és a többi - böngésszen a Figyelőnet összeállításában.A fennmaradó 12 régi tagországból több ugyan fenntartotta a munkaerő-piaci korlátozást, de könnyítéseket is bevezetett. Így például Dánia bizonyos esetekben könnyített eljárásban adja ki a munkavállalási engedélyt. Ez akkor lehetséges, ha a munkafeltételeket kollektív szerződés szabályozza, vagy a munkavállaló a preferált szakmák egyikének képviselője. Egyes foglalkozásoknál Hollandia is gyorsított eljárással adja ki a munkavállalási engedélyt. Olaszország az új tagállamokból érkezőkre 20.000 munkavállalóra vonatkozó kvótát állapított meg, ilyen létszámig szintén könnyítve, a munkaerő-piaci viszonyok mérlegelése nélkül adják ki a munkavállalási hozzájárulást. A Norvégok is könnyítettek Finnország a szezonális munkavállalást, valamint a nappali tagozatos diákok tanulás közbeni munkavállalását teszi engedélymentessé. Németország és Ausztria továbbra is lehetőséget ad a korábbi kétoldalú egyezményekben szereplő kvóták szerinti munkavállalásra. Nem EU-s, de az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaként Norvégia ugyancsak könnyített munkaerő-piaci szabályozást alkalmaz. A teljes munkaidős foglalkoztatás, a norvég bértarifák és munkafeltételek esetén könnyített eljárásban adja ki a munkavállalási engedélyt. Egymás közt az újakAz unióhoz Magyarországgal egy időben csatlakozó országok közül Málta és Ciprus viszonylatában a régi és új tagállamok megnyitják munkaerőpiacukat. A további hét új tagállam egymás közti viszonylatában megvalósul a kölcsönös munkaerőpiac nyitás, azzal a feltétellel, hogy amíg az átmeneti időszak alatt legalább egy régi tagállam még korlátozásokat tart fenn bármely új tagállammal szemben, addig az új tagállamok egymással szemben élhetnek védő intézkedések alkalmazásával. Védintézkedés akkor foganatosítható, ha egy másik új tagállam állampolgárainak munkavállalása súlyos munkaerő-piaci zavarokat, vagy annak közvetlen veszélyét idézi elő. Amennyiben az első két átmeneti év lejárta, tehát 2006. április 30-ig nem jelzi majd az adott régi tagállam, hogy továbbra is fenn akarja tartani a szabad munkavállalás korlátozását, akkor automatikusan a szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe. A korlátozásokat további három, valamint kellő munkaerő-piaci indokok alapján újabb két évig lehet fenntartani. Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a régi tagállamok, ha igazolható, hogy az új tagállamokból érkező munkavállalók számottevő munkaerő-piaci feszültséget okoznának. Tovább maradhatunk Az új tagállamok állampolgárai 2004. május elsejétől ugyanakkor vízummentesen utazhatnak be valamennyi EGT tagállamba három hónapot meghaladó tartózkodási cél esetén is. Ilyenkor elegendő a beutazás után az adott ország idegenrendészeti hatóságánál kérni a tartózkodási engedélyt, amelyet jövedelemszerzési tevékenység esetén az EGT állampolgároknak és családtagjaiknak általában öt évre adnak meg, majd automatikusan hosszabbítható. Azok a tagállamok viszont, amelyek munkavállalási engedélyhez kötik az új tagállamokból érkezők munkavállalását, eltérhetnek a tartózkodási engedély kiadására vonatkozó közösségi jogtól, feltehetően a munkavállalási engedély időtartamának megfelelően adják majd ki ezeket az engedélyeket.