Nagy-Britannia ismét harcba indul a hosszabb munkaidőért

Minden EU-tag közül Nagy-Britannia az, amely leginkább él a munkaidőt szabályozó uniós rendelkezés által kínált lehetőséggel, és maximális engedékenységgel kezeli a túlórázás kérdését, bármely tevékenységi területről, foglalkozásról legyen is szó. London úgy véli, ez létfontosságú a gazdasági versenyképesség megőrzése szempontjából - írja a Financial Times.

A brit szakszervezetek természetesen nem értenek egyet ezzel az állásponttal, mint ahogyan az EU többi tagországa sem. A legvehemensebben Franciaország és Svédország követeli a meghosszabbított munkaidőre lehetőséget adó jogszabály módosítását, erre legfeljebb tízéves türelmi időt adnának. Nagy Britannia minden eszközzel igyekszik megőrizni a túlórázás jogát, ebből következően könnyen túl bírósági eljárás lehet az ügyből.

Az Európai Bíróság több alkalommal is úgy döntött, hogy az olyan foglalkozások esetén, mint például az egészségügy, a munkahelyen töltött idő akkor is munkaidőnek számít, ha az illető ügyeletben várakozik és nem foglalkozik betegekkel. Erről több ország nem hajlandó tudomást venni, hiszen a bírósági döntés többletkiadást jelent, mert növelni kell a létszámot ugyanannak a munkának az ellátásához. A munkaadók viszont tartanak attól, hogy egyre több alkalmazott fordul majd a bírósághoz.

Valószínű, hogy a helyzet rendezése érdekében az európai törvényhozók megváltoztatják a vonatkozó jogszabályt. Brüsszeli források szerint amennyiben a tervezett módosításokat illetően nem sikerül megegyezni, a jogszabályt összekapcsolhatják a költségvetési vitával.

Érdekesség, hogy Nagy-Britannia leghívebb támogatója a munkaidő-direktívát illetően éppen az a Lengyelország, amelyet a költségvetés-ügyben a legsúlyosabban érint a britek merevsége.

Nagy Britannia tíz éve él a munkaidő-direktíva egyedi alkalmazásának lehetőségével, aminek felfüggesztését a tagországok éveken át képtelenek voltak elérni.

"A munkaidő-direktíva valóban az egészségről és a szociális biztonságról szól, ám a munkaidő-tartamot szabályozó merev rendelkezések nem jelentenek megoldást" - hangoztatta Jack Straw brit külügyi államtitkár egy hónappal ezelőtt, az Európai Parlamentben.

Júniusban az Európai Parlament felszólította az érintett tagországokat: 2012-ig függesszék fel a kivételes rendelkezés alkalmazását, illetve forduljanak Brüsszelhez a kivételt biztosító klauzula alkalmazásának engedélyezéséért. Ezt követően az EP a kivételek eltörléséről is döntést hozott.