Nehéz eligazodni az egyes országok munkaszüneti napjain

A vallási ünnepek általában a legtöbb országban munkaszüneti napok, de itt is vannak különbözőségek. A franciáknál például a mennybemenetel napja (május) és Boldogasszony ünnepe (augusztus 15.) is szabadnap, a karácsonynak viszont csak az első napja pihenőnap. Belgiumban ezzel szemben nemcsak a húsvéthétfő, de a nagypéntek is szabadnap. Ráadásul itt több olyan munkaszüneti nap van, amelyet csak az egyes nyelvterületeken adnak ki - írja a Népszabadság.

Németországban még ennél is bonyolultabb a helyzet, itt egy komplett táblázatra van szüksége annak, aki ki akarja silabizálni a szabadnapokat, az ünnepek felett ugyanis (a német egység napja kivételével) a szövetségi tartományok rendelkeznek. Itt már általános gyakorlat, hogy karácsony mindkét napja szabad, de a Boldogasszony ünnepét csak a katolikus településeken adják ki.

Hollandiában viszont teljes a káosz, hiszen a felszabadulás napját 2000 óta csak ötévente ünneplik, a királynő születésnapja pedig soha nem eshet vasárnapra. (Arról nem is beszélve, hogy nem is az uralkodóét tartják, hanem a néhai anyakirálynőét, Juliannáét.)

Az olaszok a történelmi események helyett inkább a vallásnak szentelik a szabadnapokat (bár ez náluk közel egy és azonos), hiszen minden évben megünneplik a vízkeresztet (január 6.) és a szeplőtelen fogantatást is.

A briteknél a királyság egyes alkotóelemei szabályozzák az ünnepeket. Mindegyik területen előszeretettel élnek a bankszünnap intézményével (augusztus első hétfője Angliában és Walesben, utolsó hétfője Skóciában szabadnap), ami feltehetőleg arra vezethető vissza, hogy az angoloknak semmilyen nemzeti ünnepük nincs.

Szabadnapok terén teljes zűrzavar jellemző az Egyesült Államokra, hiszen ezek ott államról államra, sőt megyéről megyére változhatnak. A legegyszerűbb a posta nyitva tartásából kiindulni, mert ez szövetségi szolgáltatás. Az idei naptárban összesen tizenegy dátum van, amelyen állami ünnep miatt nincs posta, illetve Bush elnök kérésére Gerald Ford volt elnök temetésének napján sem volt. Érdekes módon a pragmatikus amerikaiak a legtöbb ünnepet hétfőre teszik, hogy ezzel minden esetben hosszú hétvégét csinálhassanak maguknak. Igaz, erre szükség is van, mivel egyre több cég nem veszi figyelembe az olyan ünnepeket, amelyeken az elnökökre vagy a háborúkban elesettekre emlékeznek. Ezzel szemben az iskolákban mind több egyházi ünnepet tartanak meg, és nem is csak a keresztényeket.

Népszabadság