Nehezebb ma munkanélkülinek lenni, mint a rendszerváltáskor

A régióhoz tartozó Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében február végén mintegy 69.500 regisztrált álláskeresőt tartottak számon. A munkanélküliségi ráta 13,8 százalék, s régiós szinten egy év alatt 3,1 százalékkal nőtt - tette hozzá Zimmermann József.

Tájékoztatása szerint a munkanélküliség növekedésének lassulását jelzi, hogy nagyságrendekkel csökkent a csoportos leépítéssel elbocsátottak száma.

Míg 2008 októberétől, ez év elejéig csaknem 12 ezer ember került utcára csoportos leépítés keretében, az év elejétől február végéig ebben a formában csak 260 dolgozó elbocsátásának szándékát jelezték együttesen a három megyében.

Veszprém megyében nincs csoportos létszámleépítési szándék, Komárom-Esztergom megyében 60, Fejérben 200 dolgozó elküldését tervezik.

Az 1990-es évekhez képest változatlan a hátrányos helyzetű kistérségek száma. Akárcsak akkor, ma is az ajkai, a pápai, a sümegi, a várpalotai, a sárbogárdi, az enyingi és a dorogi van foglalkoztatás szempontjából a legrosszabb helyzetben a régióban.

Változás viszont, hogy míg az 1990-es évek elején a szocialista nagyvállalatok átalakulása, összedőlése okozta a létszámleépítések többségét, 2008 végétől az év elejéig 14-15 ezer, a csoportos leépítésben nem szereplő, zömében a kisebb cégektől elbocsátott került be a munkaügyi központok regisztrációjába.

Ezt az úgynevezett "terülő" munkanélküliséget pedig nehezebb kezelni, mivel ellentétben az akkori "pontszerű" leépítésekkel, a munkaügyi szervezet nem tud rá előre felkészülni - mondta Zimmermann József.

Más a mostani helyzet azért is, mert míg másfél évtizede az akkor megjelenő multinacionális cégek szinte "szívták magukba" a képzetlen munkaerőt, az időközben megkezdődött lassú munkastruktúra-váltás miatt az összes álláskereső 40 százalékát kitevő réteg már egyre nehezebben talál munkát.

Kiemelt feladat a képzésük. A régió több mint 2,2 milliárd forintos decentralizált alapjának 35 százalékát az idén képzésre, továbbképzésre szánják.