Nem érdemes várni a színlelt szerződések rendezésével

A jelenlegi szabályok szerint, ha a munkáltatók 2006. június 30-ig megszüntetik a színlelt szerződésen alapuló foglalkoztatási jogviszonyt vagy szabályos helyzetet teremtenek, és ezt bejelentik az adóhivatalnak, illetve a munkavállalót a társadalombiztosításnak, akkor mentesülnek a hátrányos jogkövetkezmény alól.

Ez az újabb, több mint féléves moratórium megnyugtatta a színlelt munkaszerződésekkel manipuláló munkáltatókat, mondván, van még elegendő idejük a visszás foglalkoztatások rendezésére. Ám a jogász szakértők azt javasolják, minél előbb szüntessék meg, illetve alakítsák át a kifogásolható szerződéseket, amelyekkel a súlyos adó- és munkaügyi ellenőrzési következményeken túl más, sokszor hosszadalmas perrel járó anyagi és egyéb kártérítési hátrányok zúdulhatnak a nyakukba.

Hiszen ha kiderül a jogsértő állapot, egyebek közt az elmulasztott adót, az emiatt kiszabott adó-, mulasztási bírságot, a jogosulatlanul visszaigényelt áfát, az elmaradt járulékokat, a késedelmi kamatokat, a munkaügyi bírságot ki kell fizetni.

Ezen kívül a felek között gyakorta megromlik a viszony, s ennek rendszerint búcsú a vége. A felmondás gyakran csak szóban hangzik el, nem felel meg a munkajogi követelményeknek, és többnyire per lesz belőle. Az esetek kilencven százalékában az derül ki, hogy a felperes munkaviszonyban állt a céggel, és a felmondás jogellenes.

A cég eztán állhatja az elmaradt munkabért, a felmentési időre járó átlagkeresetet, esetleg a végkielégítést vagy az egyéb károkat. Kétségtelen: a bíróság nem küldi meg határozatát az adóhatóságnak, de ha az az adóhivatal kezébe kerül, akkor a cég ugyanazokkal a következményekkel számolhat, mint ha egy adóellenőrzés során megállapítanák a színlelt szerződést.

Egy vállalkozási szerződést ugyan már nem lehet meg nem történtté tenni, de megszüntetésének módját érdemes alaposan megfontolni. Lehetőleg írásban, közös megegyezéssel, pontos, vita nélküli kölcsönös elszámolással kívánatos az eddigi zavaros jogviszonyokat lezárni, hogy ne a bíróságon folytatódjanak az ügyek. Ahova egyébként az addig színlelt szerződéssel foglalkoztatottak jó eséllyel fordulhatnak, írja a Világgazdaság.