Nem vonzó az EU a magyar munkavállalóknak

Három ország adott szabad jelzést

Munkavállalással kapcsolatos EU dokumentumok:
- A Bizottság 2002. december 23-ai határozata: munkaerő- közvetítés és állás- pályázatok vonatko- zásában
- A Bizottság 1993. októ- ber 22-i határozata: EURES hálózatról
- A Tanács 1968. október 15-i rendelete: közös- ségen belüli szabad mozgásról

Az Európai Közösségek Tanácsa 1968-ban fogadta el azt a rendeletet, amely szerint a " tagállamok állampolgárainak - lakóhelyre való tekintet nélkül - joguk van arra, hogy egy másik tagállam területén munkát vállaljanak és végezzenek". Bár a szabályozás immáron közel 40 éves múltra tekint vissza, s az új tagok csatlakozására is elvileg felkészült az unió, korlátozások előfordulnak, ráadásul minden egyes tagállamban más és más lehetőségek kínálkoznak a magyar munkavállalóknak .

Az egykori tizenöt EU-s tagállam közül mindössze három (Nagy-Britannia, Írország és Svédország) adott egyértelmű és azonnali "szabad jelzést" az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak, így a magyarok is az egyes tagállamok honpolgáraival azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát. Ezen három ország az új tagállamok állampolgáraitól a munkaerő-piaci rések betöltését várja - különösen a vendéglátás, az építőipar és a közlekedés ágazataiban.

A másik 12 régi tagállam a csatlakozási tárgyalások folyamán, a közösségi jog alkalmazásának felfüggesztését (derogációt) kérte. A Csatlakozási szerződésben rögzítettek szerint az átmeneti, legfeljebb 7 évig tartó időszakban nemzeti szabályozást alkalmazhat minden tagállam az újakkal szemben. Az átmeneti időszak három szakaszra tagolódik.

Hazánkban az egyik legkisebb az átlagkereset

Az első két év lejárta után, tehát 2006. május 1-től automatikusan a szabad munkaerőáramlás lép életbe, kivéve, ha az adott tagállam jelzi, hogy más szabályokat kíván fenntartani a magyar munkavállalókkal szemben. 2009-től azonban csak abban az esetben tudja az adott ex-tizenöt tagállam ezen uniós "szabadságjogot" korlátozni még 2 évig, ha az új tagállamok munkavállalói munkaerő-piaci zavarokat okoznának a gazdaságában.

Nem korlát a korlát, legalábbis nekünk, magyaroknak...

A korlátozások azonban nem jelentenek igazi hátrányt. Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályvezetője elmondta: az immáron 15 éve létező, 2.000 fő vendégmunkást fogadó németországi kvótát sem tudják feltölteni. Kovács Géza szerint nagyobb elvándorlás a munkaerőpiac teljes liberalizálását követően sem várható.

Hogy mennyien tartózkodnak külföldön, nehéz megállapítani, a szabad munkaerő-áramlás adta uniós lehetőség miatt ugyanis nem kötelező a nyilvántartás. Egyedül Angliából és Írországból állnak rendelkezésre konkrét adatok, a többi ország esetében csupán becsléseket tudnak adni - mondta a főosztályvezető. Az angol szigetországban például a csatlakozástól ez év júniusáig az újonnan csatlakozó országok közül (Ciprust és Máltát leszámítva) 231.500 fő regisztráltatta magát külföldi munkavállalóként, s ebből mintegy 6.900 a magyar.

EURES hálózat
Európai Foglalkoztatási Szolgálat: Információs és tanácsadó hálózat. Célja az EGT országai közötti munkaerő-áramlás se- gítése, munkavállalók információkkal és taná- csokkal való ellátása, valamint a munkáltatók munkaerő-toborzásának támogatása.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a vendéglátás, az egészségügy területére keresnek munkavállalókat a külföldi országok, de a gépkocsivezetők és a biztonsági személyzet iránt is van érdeklődés. Bár az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz, illetve a Foglalkoztatási Hivatalhoz elsősorban az egyedül nem boldoguló, alacsony képzettségűek fordulnak, célszerű a külföldön munkát vállaló magyaroknak felkeresni a hivatalt (akár interneten is a www.afsz.hu oldalon).

Engedélyek, eljárások

A külföldi munkavállaláshoz regisztráció nem, engedély azonban szükséges. Hollandia egyszerűsített eljárást vezetett be bizonyos szakmákban, mint például a nemzetközi szállítás, belföldi hajózás, valamint az egészségügyben és a húsiparban dolgozók részére. A munkaerőhiánnyal nem küzdő szektorok és szakmák (mezőgazdasági, kertészeti munkák stb.) esetében azonban legalább 11 hetet igénybe vevő munkaerő-piaci helyzet vizsgálatot követően adnak ki munkavállalási engedélyt.

Finnország a diákok tanulmányuk melletti munkavégzését engedély-mentessé tette, míg Olaszország és Ausztria kvótákat tart fenn. Az egyes országok eltérő szabályozásairól célszerű tehát a Munkaügyi Minisztérium honlapját felkeresni.
A szinglik döntenek a kivándorlás mellett

E-bérbarométer
Őszre készül el a Hol- landiában már sikeres, www.wageindicator.com-hoz hasonló e-bérbarométer. A Magyar Szakszervezetek Orszá- gos Szövetsége és az Értelmiségi Szakszerve- zeti Tömörülés mellett holland és belga alapít- ványok és szakszerve- zetek részvételével lét- rehozandó portál a hazai fizetésekről és munkakö- rülményekről szolgáltat majd adatokat.

Az uniós tagsággal a külföldi munkavállalási kedv fellendülése elsősorban Lengyelországra jellemző. A fent említett ír és angol külföldi munkavállalói nyilvántartásokban ők teszik ki a regisztráltak jelentős részét (csaknem 50 százalékát). A legális mellett azonban az illegális munkavállalással is számolni kell minden egyes országban: Különösen Németország küzd a szürke vagy feketegazdaságban dolgozó bevándorlókkal.

Amszterdamban azonban a fekete munkával nem lehet előrébbjutni, ugyanis a városba költözéshez regisztrációra, ehhez pedig vagy tanulmányi szerződésre, vagy pedig munkavállalási engedélyre van szükség. Sokan döntenek mégis a holland főváros felkeresése mellett, mivel a havi 1400 euró körül mozgó átlagbér mindenki számára vonzó.

Az Európai Bizottság Munka- és Életkörülmények Fejlesztéséért Alapítvány közelmúltban készült tanulmánya szerint a munkaképes népesség mindössze 1 százaléka hagyja el hazáját. Rendszerint egyetemisták, vagy már végzett, egyedülálló fiatalok döntenek a kivándorlás mellett, így nemhogy a régi tagországoknak van félnivalójuk, hanem az újaknak az "agyelszívás" miatt.

Hiányzik a bátorság a váltáshoz

A munkavállalói mobilitás azonban számos akadályba ütközik, ahogyan arra Vladimíir Spidla, a foglalkoztatáspolitikáért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős európai biztos nemrégiben felhívta a figyelmet. Hazánkban és a többi tagországban is elsősorban a nyelvtudás hiánya okoz problémát, de emellett sokan nem mernek munkahelyet - ráadásul országot - változtatni. Hogy a kialakult helyzeten változtassanak, az Európai Bizottság a 2006-os évet a munkavállalói mobilitás Európai Évének nyilvánította.