Nemzeti vízum készül a határon túli magyaroknak

A kormány végrehajtja a Szülőföldprogramot, egyszerűsíti az idegenrendészeti, bevándorlási szabályozást és ennek intézményrendszerét, valamint öt évre szóló nemzeti vízumot vezet be azoknak, akik nyelvi, kulturális, oktatási céllal vagy a családi kapcsolatok fenntartása miatt hosszabb időt töltenének Magyarországon.
A kormány álláspontja, hogy a magyar állampolgárság aktív viszonyt feltételez az állampolgár és az állam között, ennek pedig feltétele a határokon belüli életvitel, az egzisztencia megteremtése, az adófizetés, a joggyakorlás és a közügyekben való aktív részvétel. A határon túl élő magyarok számára a kormány a szülőföldön való boldogulást kívánja elősegíteni úgy, hogy megtarthassák kettős identitásukat, de egyszerűsödjön a kapcsolattartás az anyaországgal. Ez azt jelenti, hogy megteremtik a gyors határátlépés feltételeit, és egyszerűsítik, felgyorsítják a letelepedés engedélyezését.
Öt évre szól a nemzeti vízum
A kormány öt évre szóló nemzeti vízumot vezet be, amelyet azok igényelhetnek, akik nyelvük, nemzeti vagy kulturális identitásuk megőrzése, oktatási, egészségügyi céllal vagy családi kapcsolataik erősítése érdekében rendszeresen, illetve hosszabb időre látogatnának Magyarországra - jelentette be csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A nemzeti vízum korlátlan számú határátlépést tesz majd lehetővé, de plusz jogosítványokat - mint például a munkavállaláshoz való jog - nem tartalmaz. Az új vízumot várhatóan március 31-ig bevezetik.

Gyurcsány Ferenc: nem számítok könnyű tárgyalásokra
Fotó: Magyarország.hu
Egyszerűbb, gyorsabb és méltányos honosítás
A kabinet megkezdte az idegenrendészeti és bevándorlási szabályozás felülvizsgálatát, amelyből kiderült, hogy az állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok sokszor méltatlan, megalázó helyzetbe kerülnek az eljárás során. Március végéig elkészülnek azok a javaslatok is, amelyek gyorsabbá, egyszerűbbé, méltányossá teszik a honosításhoz szükséges eljárásokat. Jelenleg egyéves belföldi tartózkodás után még három évbe is telhet, amíg valaki megkapja a magyar állampolgárságot, ez az idő reményeink szerint egy évre rövidülhet - mondta a miniszterelnök.
A kormány szimpátiával szemléli a határon túli magyarság autonómia-törekvéseit, ezeket nemzetközi fórumokon, két- és többoldalú tárgyalásokon is konzultálnak. A törekvéseknek azonban illeszkedniük kell az európai normarendszerbe is - figyelmeztetett Gyurcsány.
Jogi státusz lesz a "határon túli magyar"
Pontosan meghatározzák a "határon túli magyar" közjogi státuszát is, a jogállás megszerzésének feltétele, hogy a kérelmező magyarnak vallja magát. A státuszt hivatalosan is megszerző határon túli magyarok olyan útlevelet kapnak, amely Magyarországra - és a tervek szerint az EU többi tagországába is érvényes lesz. Az ilyen útlevéllel rendelkezők számára a honosítási eljárásban további könnyítéseket vezetnek be.
A kormány minden fórumon tárgyalásokat kezd
Az intézkedéscsomagról a kormány a szomszédos országokkal, az Unióval, a hazai pártokkal, civil és szakmai szervezetekkel is tárgyalásokat kezd - mondta a miniszterelnök. A tárgyalások január 12-én, Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök magyarországi látogatásán kezdődnek, az intézkedések alapelveiről és terveiről a kormány tájékoztatta a szomszédos ország budapesti nagykövetségeit, az EU soros elnöki tisztét betöltő Luxemburg nagykövetségét is. A külügyminiszter telefonon értesítette a tervekről Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét. A tárgyalások március végén a szerb külügyminiszterrel, a szlovák miniszterelnökkel, illetve a szlovén és horvát felső vezetés képviselőivel folytatódnak. Kelet-Közép-Európa ki nem bomlott etnikai-nemzeti konfliktusokkal terhelt, ezért nem számítok könnyű tárgyalásokra - mondta Gyurcsány.