Nemzetközi karrier - alkalmas magyarok

Nemzetközi karrier – alkalmas magyarok 2004. december 14. " class="kapcsszoveg">Molnár Zsuzsanna Minden második magyar vezető jól, minden harmadik kiválóan megállná helyét nemzetközi pozícióban is. Ez derült ki a CAPTain Hungary Kft. és a FigyelőNet által felkínált ingyenes vezetői képességeket mérő tesztek kiértékelése után. hirdetés Ön mit szól hozzá? Közel kétszeres volt a túljelentkezés a CAPTain Hungary Kft. vezetői képességeket mérő online tesztjére, végül háromszáz olvasónknak nyílt lehetősége ingyen kitölteni. A magyar vezetők eredményeinek összehasonlítása a CAPTain nemzetközi adatbázisa alapján összeállított európai menedzserprofillal kellemes meglepetéssel szolgált: a tesztet kitöltő vezetőknek több mint fele jól megfelelt egy nemzetközi pozíció elvárásainak. Sőt, minden harmadik vezető kiválóan alkalmas egy európai poszt betöltésére. Bizonyos területeken azonban még most is elmaradnak a magyar menedzserek az európai átlagtól.Lenne igényNemcsak Magyarországon élő FigyelőNet olvasók jelentkeztek a tesztre. Szlovákiából, Csehországból és Romániából is nagyobb érdeklődés mutatkozott. Sőt Nagy-Britanniából, Egyiptomból, Németországból és Ausztriából is érdeklődtek a teszt iránt. A külföldön élők egy része már belevágott a nemzetközi karrier építésébe, mégis igényli a visszacsatolást saját vezetői képességeiről.Multiktól kacsingatnak kifeléA tesztet kitöltőknek közel fele multinacionális vállalatnál dolgozik. Nem véletlen, hogy ők kacérkodnak leginkább a nemzetközi karrier gondolatával, hiszen nekik van leginkább lehetőségük cégen belüli, de országhatárokat átívelő pozícióváltásra. A legtöbb érdeklődő már most is ügyvezető igazgatói pozíciót tölt be. A funkcionális vezetők közül a humán erőforrás szakemberek jelentkezése mérsékelt volt. Ezzel szemben a kereskedelmi igazgatók, marketing és logisztikai menedzserek, gazdasági igazgatók, pénzügyi és egyéb területek vezetői már jóval nagyobb érdeklődést mutattak a „megmérettetés" iránt. Nem szolgált nagy meglepetéssel a férfiak jóval magasabb arányú részvétele (68 százalék). Ez azt mutatja, hogy a magyar nők továbbra sem gondolkodnak nemzetközi karrier építésén. Talán azért, mert család vállalása mellet nem is hisznek abban, hogy az erejükből futná egy ilyen nagy felelősséggel járó pozícióra, vagy azért, mert úgy gondolják, hogy a férfiakat eleve könnyebben választják ki ilyen feladatra, és ezért esélytelennek látják magukat.Vélemények„Nagyon köszönöm annak lehetőségét, hogy kitölthettem a tesztet, és természetesen a megküldött értékelést is. Már első elolvasásra is érdekesnek és tanulságosnak bizonyult, de azt hiszem, hogy az elkövetkezendő napokban több időt kell ennek szentelnem, a tanulságait megfogalmazni magamnak - bár van, ami nem hat az újdonság erejével számomra."„Nagyon tanulságosnak tartom az értékelést, és hiszem, hogy a megállapításait komolyan kell vennem, el kell gondolkodnom rajta, és hasznosítanom kell a mindennapokban."Nagyon is megfelelnekAz eredmények statisztikai kiértékelése több meglepetéssel is szolgált. A CAPTain munkatársai rendszeresen végeznek vezetői értékeléseket, de most először hasonlították össze a magyar menedzserek eredményeit az európai kompetencia profillal. „Összességében a vártnál sokkal jobban sikerült a magyar vezetők számára a felmérés" – emelte ki Deák Zsolt, a CAPTain Hungary Kft. ügyvezető partnere. A tesztet kitöltő menedzsereknek több mint fele jól megfelelt az európai menedzserprofil követelményeinek, sőt minden harmadik válaszadó bármely nemzetközi poszton kiválóan megfelelne a vizsgált vezetői képességek szerint. Sőt bizonyos területeken még túl is szárnyalják európai kollégáik teljesítményét. A feladatok megszervezésében, a stratégiai gondolkodásban, a motiváltság és munkaintenzitás kérdésében jobbnak bizonyultak még a nyugat-európai vezetőknél is.A beosztottakkal még mindig hadilábon állnakA jó eredmények ellenére sem dőlhetnek hátra a székükben elégedetten a vezetők. Tipikus gyengeségeiket ugyanis már évekkel ezelőtt azonosítani lehetett, és ezeken a területeken azóta sem mutatkozik fejlődést. Ilyen például a feladatok delegálása, valamint a beosztottak ellenőrzése. A magyar vezetők továbbra is képtelenek megbízni a beosztottjaikban, így ellenőrzésükkor is követnek el hibákat: vagy túlságosan a nyakukra járnak, vagy feléjük sem néznek. Szintén régebbről ismert gyengeség az önállóság hiánya és a felelősségtől való húzódozás. A magyar menedzserek igyekeznek menekülni a döntések elől, húzzák az időt, ameddig csak lehet, és tévedés esetére több oldalról is bebiztosítják magukat különböző mentségekkel. Talán emiatt, mindenesetre az európai menedzserekhez képest a magyarok kevésbé kezdeményezők és kevésbé önállók.