Nyelvismeret és költséghatékonyság kell a hazai kkv-k túléléséhez

A frissen csatlakozó ország kis- vagy közepes vállalatának a sikerhez elsősorban azt kell megtanulniuk, hogy nem létezik többé a szűk hazai piac. Az része lett az uniós piacnak, ami teret ad új cégek új termékeinek. A csatlakozás előtt az osztrák érdekeltségek és gondolkodás sem nyúlt tovább Észak-Olaszországnál vagy Svájcnál, ma pedig Brazíliában nyújtózkodnak az osztrák toronydaruk, kezdte előadását Michael Häusler osztrák vállalkozó, aki a csatlakozás kkv szektorra váró veszélyeiről tartott előadást a WIFI Hungária szervezésében az Európai Tájékoztatási Központban.

A piac kibővülése nyomán a legjobb minőséggel dolgozó európai cégek jelennek meg konkurenciaként, a magyar cégeknek velük szemben kell versenyképesnek maradniuk. Ehhez elsősorban a termelés és a működés racionalizálására van szükség. A nyugatabbra működő cégek körülbelül 40 százalékkal hatékonyabban működnek, mint a magyarországiak, így a befektetett javak ennyivel többet termelnek, mondta el Häusler.

A másik, amire feltétlen szükség lesz, a tőke. A csatlakozás nyomán a bankokkal való viszony is sokkal formálisabb lett. Nagyon komoly paritásvizsgálatok zajlanak, és a nem megfelelő gazdasági mutatókkal rendelkező, kis tőkeerejű vállalkozásba a bank nem fektet pénzt.

Emellett a banki kölcsönök felvételéhez adózási szempontból is nyereségesnek kell lennie a vállalkozásnak, tehát a cégeknek ténylegesen be kell vallani bevételeiket. Ez nehéz helyzetbe hozza azokat a kis- és középvállalatokat, amelyek piaci jelenlétüket eddig az adóelkerülés révén tudták biztosítani. Ezzel együtt előbb-utóbb a vállalkozások nyereségadója csökkenhet majd, hiszen a cégek különben más országba települnének át, véli Häusler.