Országos kompetenciamérés a diákok fejlesztéséért

A május 31-én sorra kerülő országos kompetenciamérésben 3933 iskola 451 922 diákja vesz részt. A hazai, negyedik alkalommal elvégzett vizsgálat a nemzetközi PISA-felméréshez hasonlóan a kompetencia alapú tudást, a matematikai és szövegértési képességek mindennapi életben való felhasználásának képességét méri. A korábbi évek tapasztalatai alátámasztják a PISA felmérés eredményeit: 2004-ben a hatodikos tanulók 21 százaléka nagyon gyengén vagy egyáltalán nem értette az olvasott szöveget. A PISA-felméréshez képest – ahol ezt az arányt 23 százalékban állapították meg - azonban a két évvel ezelőtti, évfolyamokra bontott kompetenciamérés még szomorúbb eredményeket mutatott: a nyolcadik évfolyamban ez az arány már 33 százalékos volt, vagyis minden harmadik 14 éves alig tudja értelmezni az általa olvasott szöveget. Talán épp a helyzet súlyossága miatt, kiterjesztették a kompetenciamérés hatókörét, az ország minden egyes iskoláját érinti, hasonló nagyságrendű vizsgálat Magyarországon még nem készült. A felmérés szakmai koordinációját a a suliNova Kht. Értékelési Központja végzi, míg a szervezési feladatokat az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) bonyolítja.

Gyenge pontokra tapint

A nagyrészt az Oktatási Minisztérium által finanszírozott idén negyedszer elkészített vizsgálat a korábbi évekhez képest nem csak mintát vesz az egyes évfolyamok diákjaiból, hanem az összes kitöltött feladatlapot elemzi. Ezen túl idén nem csak a hatodik, nyolcadik és a tizedik évfolyamos tanulók olvasás-szövegértés valamint matematikai problémamegoldó készségét méri, hanem a negyedikesek alapkészségeit is.

A kompetenciamérés a hazai közoktatás egyik hiányosságára hívja fel a figyelmet: az alapvetően ismeretátadásra koncentráló tanítás nem fejleszti azokat a kulcskompetenciákat, amelyek lehetővé tennék a gyerekek későbbi, élethosszig tartó tanulását, vagy segítenék a munkaerő-piaci sikerességüket. A korábbi, 2001-es, 2003-as és 2004-es mérések eredményei azt mutatják, hogy a diákok számára szokatlanok a tesztben található „életszagú” feladatformák és feladattípusok, iskolai munkájuk során nem találkoznak hasonlóakkal. A diákok egy jelentős része nem képes matematikai és szövegértési képességeinek olyan szintű mozgósítására, amely a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges. A kompetenciamérés korábbi eredményei azt is megerősítik, hogy a magyar iskolarendszer egyik legnagyobb problémája a szegregáció: az iskolák közötti különbségek az általános iskolákban még elfogadható mértékűek, és elsősorban a középiskolák szintjén tapasztalhatóak olyan nagyságrendű eltérések, amelyek messze meghaladják a kívánt mértéket.

Titkosított feladatok
2005. novemberében kezdte el a vizsgá-lathoz szükséges adatok begyűjtését az Országos Közokta-tási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV). Az iskolák 98 százaléka interneten keresztül bonyolította az adatszolgáltatást. Az OKÉV április közepén részletes tájékoztatást nyújtott a tanintézmények-nek, valamint e héten megkezdte annak a 70 ezer csomagnak a szétküldését, melyek mérőanyagokat tartalmazzák. Mivel ezek titkosak, az érettségi feladatla-poknál használat technikával mege-gyezően csomagolták őket. A május 31-i felmérés után június 6-tól három nap áll az iskolák rendelke-zésére, hogy vissza-juttassák a megírt feladatsorokat az OKÉV-nek.



Egy új stratégia alapja

A felméréssel az országos tendenciákra is tudunk majd következtetni, valamint az egyes iskolákban tanuló gyerekek teljesítményét is tudjuk értékelni – ismertette a kompetenciamérés céljait Sipos János, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. A PISA-felméréshez képest tehát a hazai vizsgálat a hozzáadott pedagógiai értéket is azonosítani tudja Az összegyűjtött teljesítményadatok és háttéradatok alapján az iskolák 2007 februárjában részletes jelentést kapnak majd arról, hogy hogyan teljesítettek a többi tanintézményhez képest. Lehetőségük van eredményeik összevetésére az országos átlaggal, összehasonlíthatják eredményeiket a hozzájuk különböző szempontok alapján hasonló iskolák teljesítményével. Ezzel párhuzamosan a suliNova Kht. szakmai segédanyagokat is kidolgoz majd a tanintézmények számára, és a jövő tanév során olyan konferenciák rendeznek, amelyen az iskolák képviselői a teszt fejlesztőivel, az eredmények elemzőivel találkozhatnak. Az összesített, országos eredményből pedig kötet készül.

Sipos János, közoktatási helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az eredmények ismeretében a szaktárca stratégiát készít majd, központi elvárásokat dolgoznak ki az iskolák felé. Ígérete szerint több pályázat is lehetővé teszi majd a tanintézmények számára, hogy a fejlesztésekhez szükséges anyagi erőforrásokat előteremtsék.

Mindemellett egy lemorzsolódás vizsgálat is kapcsolódik majd a kompetenciaméréshez, így a rendszeresen elvégzett felméréssel nyomon követhető lesz majd, hogy milyen réteg kerül ki az iskolából csökkentve ezzel későbbi esélyeit az érvényesülésben.