Öt szakszervezet tüntet az új tb-rendszer ellen
Öt szakszervezet hirdetett demonstrációt az egészségbiztosítási rendszer átalakítása miatt - jelentették be a szakszervezet vezetői pénteki sajtótájékoztatójukon Budapesten.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) vezetői, munkavállaló- és társadalomellenesnek minősítették az egészségbiztosítási rendszer tervezett átalakítását, ezért november 10-én 11.00 órakor a fővárosban demonstrációt tartanak. Tájékoztatásuk szerint a pontos helyszín egyelőre még tervezés alatt van.
Borsik János, az ASZSZ elnöke a szakszervezetek közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén mutatták be a szakszervezeteknek az egészségügy átalakításának tervezetét. A szakszervezetek ezt visszautasították, mert több kifogásuk is volt a tervezettel szemben.
A kormány részéről hiányzik a formális és informális tájékoztatás, a tervezetből pedig a járulékfizetés kontrollja. A több-biztosítós rendszer vagyoni alapú rétegződést okozhat a társadalomban - tette hozzá.
A közös kockázat nem lehet üzleti alapú, (...) az egészségnyereség nem egyenlő az üzleti nyereséggel" - mondta Borsik János.
Kuti László, az ÉSZT alelnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy inkább az eddigi rendszer hibáit kellene megvizsgálni és kijavítani, mint egy új pénztárrendszert közbeiktatni, mert ez "nem szolgálja a betegek és az egészségügy érdekeit".
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke rámutatott, hogy bár a szakszervezeteknek rengeteg kérdése volt az új egészségügyi rendszerrel kapcsolatban, ezekre nem kaptak választ, mert "maga a rendszer nem tud választ adni" - mondta, utalva arra, hogy még nagyon kiforratlanok az új rendszerrel kapcsolatos tervek.
Az egészségügy a költségvetés legnagyobb alrendszere, tehát szükség volna egy valódi, széleskörű, nyílt társadalmi és szakmai vitára a kérdésben, mert "ez egy olyan dolog, ami nem csak a tízmillió magyar állampolgárt, de a jövő nemzedékeit is érinti" - tette hozzá.
A szakszervezetek demonstrációjának célja: az egészségügy átalakítását a kormány tegye a társadalom közös ügyévé, vagyis folytassanak róla társadalmi és szakmai vitát. Ha ezt mégsem tudják elérni, nem zárják ki azt sem, hogy munkabeszüntetésekkel is megpróbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra - mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke.
Borsik János, az ASZSZ elnöke a szakszervezetek közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén mutatták be a szakszervezeteknek az egészségügy átalakításának tervezetét. A szakszervezetek ezt visszautasították, mert több kifogásuk is volt a tervezettel szemben.
A kormány részéről hiányzik a formális és informális tájékoztatás, a tervezetből pedig a járulékfizetés kontrollja. A több-biztosítós rendszer vagyoni alapú rétegződést okozhat a társadalomban - tette hozzá.
A közös kockázat nem lehet üzleti alapú, (...) az egészségnyereség nem egyenlő az üzleti nyereséggel" - mondta Borsik János.
Kuti László, az ÉSZT alelnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy inkább az eddigi rendszer hibáit kellene megvizsgálni és kijavítani, mint egy új pénztárrendszert közbeiktatni, mert ez "nem szolgálja a betegek és az egészségügy érdekeit".
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke rámutatott, hogy bár a szakszervezeteknek rengeteg kérdése volt az új egészségügyi rendszerrel kapcsolatban, ezekre nem kaptak választ, mert "maga a rendszer nem tud választ adni" - mondta, utalva arra, hogy még nagyon kiforratlanok az új rendszerrel kapcsolatos tervek.
Az egészségügy a költségvetés legnagyobb alrendszere, tehát szükség volna egy valódi, széleskörű, nyílt társadalmi és szakmai vitára a kérdésben, mert "ez egy olyan dolog, ami nem csak a tízmillió magyar állampolgárt, de a jövő nemzedékeit is érinti" - tette hozzá.
A szakszervezetek demonstrációjának célja: az egészségügy átalakítását a kormány tegye a társadalom közös ügyévé, vagyis folytassanak róla társadalmi és szakmai vitát. Ha ezt mégsem tudják elérni, nem zárják ki azt sem, hogy munkabeszüntetésekkel is megpróbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra - mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke.
Klein Sándor írásai több mint negyven éve jelennek meg a hazai pszichológiai és pedagógiai folyóiratokban. 
Aki kérdez: Kőszegi Boglárka
Munkapszichológia - újratöltve