Pedagógusdemonstráció november 30-án Budapesten
"A gyermekek jövője érdekében" demonstrációt tart november 30-án Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), több, az oktatás területén érdekképviseletet ellátó szervezet támogatásával - jelentette be a PSZ elnöke.
A demonstrációról azután döntöttek, hogy a szakszervezetnek és a kormánynak a pedagógusok béremeléséről és a munkaterhek csökkentéséről folytatott tárgyalásai a szakszervezet által adott november 22-i határidőig, vagyis a magyar közoktatás napjáig nem vezettek eredményre - közölte Szabó Zsuzsanna.
Arra a következtetésre jutottak - mondta -, hogy a kormány részéről nincs elég politikai akarat az oktatás problémáinak megoldására. A pedagógusok elhagyják a pályát, mert magukra hagyta őket az oktatáspolitika. Társadalmi problémák megoldását várják tőlük, miközben sem anyagilag, sem erkölcsileg nem becsüli meg a kormány az oktatásban dolgozókat - vélekedett.
A szakszervezet követeli a pedagógusok béremelését, a tanárok, oktatók óraszámának, munkaterhének csökkentését, a pályakezdő pedagógusok támogatását, a köznevelési intézmények állapotának javítását, a 6 éves gyermekek kötelező beiskolázásáról szóló szabályozás visszavonását - sorolta az elnök.
Hozzátette: arra kérik az államfőt, hogy ne írja alá az új szakképzési törvényt, amelynek következtében a szakképzésben dolgozók elveszítik közalkalmazotti státuszukat.
Közölte, hogy a demonstrációt támogatja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz).
Csóti Csaba, a SZEF elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a 13 tagszervezetet tömörítő SZEF felszólítja tagjait, hogy vegyenek részt a demonstráción, illetve az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság is támogatja a PSZ követeléseit.
Kordás László, a Maszsz vezetője szintén azt mondta, hogy a tömörülésnek mind a 32 tagszervezete szolidáris a pedagógusokkal, törekvéseik egybeesnek a társadalom érdekeivel.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormány által közölt adatokkal ellentétben soha nem voltak ilyen messze a nemzetgazdasági átlagtól a pedagógusfizetések és a kezdők bére még a garantált bérminimumot sem éri el. Közlése szerint miközben 2008-ban a GDP 5,5 százalékát költötte az állam a közoktatásra, ma ez az érték 5 százalék, és 2010 óta euróban számolva mindössze 4 százalékkal emelkedett a pedagógusok átlagbére. Példaként említette, hogy a román közoktatásban - átszámítva - átlagosan 30 ezer forinttal többet keresnek a pedagógusok.
Fazekas Elek szociológus ismertette a PSZ-nek a pedagógusok munkaterhelését felmérő kutatását, amelyben 4281 kitöltött kérdőívet dolgoztak fel. E szerint a pedagógusok átlagosan 25 órát oktatnak egy héten, ám az egyéb feladatokkal együtt - helyettesítések, felkészülés, gyermekfelügyelet, továbbképzés, esti tagozat - az átlagos heti munkaidejük 56 óra.
A kitöltők 77 százaléka válaszolta azt, hogy alacsonyabb terhelés mellett sokkal jobb munkát tudna végezni, illetve 2616-an írták azt: a munkahelyi leterheltségnek is szerepe volt abban, hogy orvoshoz kellett fordulniuk - ismertette az adatokat Fazekas Elek.
MTI
Arra a következtetésre jutottak - mondta -, hogy a kormány részéről nincs elég politikai akarat az oktatás problémáinak megoldására. A pedagógusok elhagyják a pályát, mert magukra hagyta őket az oktatáspolitika. Társadalmi problémák megoldását várják tőlük, miközben sem anyagilag, sem erkölcsileg nem becsüli meg a kormány az oktatásban dolgozókat - vélekedett.
A szakszervezet követeli a pedagógusok béremelését, a tanárok, oktatók óraszámának, munkaterhének csökkentését, a pályakezdő pedagógusok támogatását, a köznevelési intézmények állapotának javítását, a 6 éves gyermekek kötelező beiskolázásáról szóló szabályozás visszavonását - sorolta az elnök.
Hozzátette: arra kérik az államfőt, hogy ne írja alá az új szakképzési törvényt, amelynek következtében a szakképzésben dolgozók elveszítik közalkalmazotti státuszukat.
Közölte, hogy a demonstrációt támogatja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz).
Csóti Csaba, a SZEF elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a 13 tagszervezetet tömörítő SZEF felszólítja tagjait, hogy vegyenek részt a demonstráción, illetve az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság is támogatja a PSZ követeléseit.
Kordás László, a Maszsz vezetője szintén azt mondta, hogy a tömörülésnek mind a 32 tagszervezete szolidáris a pedagógusokkal, törekvéseik egybeesnek a társadalom érdekeivel.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormány által közölt adatokkal ellentétben soha nem voltak ilyen messze a nemzetgazdasági átlagtól a pedagógusfizetések és a kezdők bére még a garantált bérminimumot sem éri el. Közlése szerint miközben 2008-ban a GDP 5,5 százalékát költötte az állam a közoktatásra, ma ez az érték 5 százalék, és 2010 óta euróban számolva mindössze 4 százalékkal emelkedett a pedagógusok átlagbére. Példaként említette, hogy a román közoktatásban - átszámítva - átlagosan 30 ezer forinttal többet keresnek a pedagógusok.
Fazekas Elek szociológus ismertette a PSZ-nek a pedagógusok munkaterhelését felmérő kutatását, amelyben 4281 kitöltött kérdőívet dolgoztak fel. E szerint a pedagógusok átlagosan 25 órát oktatnak egy héten, ám az egyéb feladatokkal együtt - helyettesítések, felkészülés, gyermekfelügyelet, továbbképzés, esti tagozat - az átlagos heti munkaidejük 56 óra.
A kitöltők 77 százaléka válaszolta azt, hogy alacsonyabb terhelés mellett sokkal jobb munkát tudna végezni, illetve 2616-an írták azt: a munkahelyi leterheltségnek is szerepe volt abban, hogy orvoshoz kellett fordulniuk - ismertette az adatokat Fazekas Elek.
MTI
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról