Pokorni: Elszalaszthatjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét

A plénum keddi budapesti ülésén az oktatáspolitikus arról beszélt, hogy empirikus úton szerzett tapasztalatokat levonva kellett volna a jövőbeni NAT-ot megalkotni, de arra az elmúlt húsz évben még nem volt példa, hogy a NAT megírásakor ezekre támaszkodtak volna. Így "kitöltetlen csekket ad" a NAT tervezete a kerettantervek készítőinek, ugyanakkor nem derül ki belőle, hogy a szakmunkásképző iskolák kerettantervei a majdani NAT melyik részét tartalmazzák, de még az sem, hogy abból mennyit valósítsanak meg - tette hozzá. Megjegyezte: el kellene dönteni azt is, hogy a majdani NAT egy nemzeti minimumot írjon-e elő, vagy az elitgimnáziumok követelményeit fogalmazza meg.

Pokorni Zoltán zavarónak nevezte, hogy a szakképzési és a köznevelési törvények nem ugyanazokat a szakkifejezéseket használják egyes fogalmakra. Kitért arra: a NAT-ot meghatározó kormányrendeletet tavasszal hozzák majd meg, az előzetes elképzelések szerint a kerettanterveket nyáron elkészítik, augusztus végén pedig miniszteri rendeletek lehetnek ezekről. Az oktatáspolitikus szólt arról: az egész napos iskola "széthúzhatja" az alapismeretek átadásának időintervallumát, nem feltétlenül kell tehát kizárólag délelőtt tartani a tantárgyi órákat. Megfontolandónak mondta továbbá, hogy a tagozatos nevelési formákat hány éves kortól vezessék be.

Utalt azokra az adatokra, miszerint nemzetközi összevetésben Magyarországon az átlagnál több természettudományos tanórát tartanak, de azok szerinte - egyebek mellett a fizikai, kémiai kísérletek hiánya miatt - unalmasak. A NAT-ban leírt természettudományos óraszámok elegendőek, viszont a humán tárgyak óraszáma nemzetközi összehasonlításban kevesebb - mutatott rá. Hozzászólásában Osztolykán Ágnes, a bizottság LMP-s alelnöke kiemelte: a NAT tervezetében szereplő, az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó tananyag túl sok. Felvetette, hogy az önállóságra nevelés benne van ugyan a NAT-ban, de ha túl sokat kell megtanítani, nem marad idő az önállóságra nevelésre.

Véleménye szerint fennáll a veszélye, hogy a diákok a biflázáshoz térnek vissza, mert a gyermekközpontúság és a humanizmus csak a szlogenek szintjén érvényesül a NAT tervezetében. Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő elmondta: mindenki, még a liberális oldal is elismeri, hogy korszerű ismereteket hoz be a NAT tervezete a közoktatásba, azonban Wass Albertet, Nyírő Józsefet és Kertész Imrét bele kellene venni a NAT-ba. Szerinte fontos lenne, hogy a filmeket ne szinkronizálják, ezáltal könnyebben szerezhetnék meg az idegen nyelvi tudást és fejleszthetnék olvasási készségüket a diákok. Örvendetesnek tartaná, hogy a logikai készségfejlesztés nem kötelezően, de szerepelne a majdani NAT-ban, továbbá annak a véleményének is hangot adott, hogy lehetne 10 százaléknál több a pedagógusok szabadon felhasználható órakerete.

Ferenczi Gábor, a Jobbik parlamenti képviselője úgy ítélte meg, a magyarok valódi származáselméletének oktatása hiányzik a NAT tervezetéből, ahogy a kalandozások kora sem kap kellő hangsúlyt. Szerinte ugyanakkor "túldimenzionált" a holokauszt oktatása, s a romákon kívül a többi magyarországi kisebbség kultúráját is bele kellene venni a NAT-ba.

Az irodalomoktatás anyagából hiányolta mások mellett Wass Albert, Sík Sándor, Szabó Dezső, Herczeg Ferenc írók műveit, valamint véleménye szerint a NAT tervezetében nem kerül előtérbe kellőképpen a magyar nyelv "páratlan logikája", továbbá nem szerepel benne a rovásírás bemutatása.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója elmondta: a jelenlegi NAT-tervezet a 2003-astól abban különbözik, hogy nem csak fejlesztési követelményekből, hanem tartalmakból is áll, valamint megjelenik benne többi között az erkölcsre, a családi életre, a hazafiságra, a demokráciára és a médiatudatosságra nevelés, valamint a gazdasági és pénzügyi kultúra. Fontos szerepet kaptak ezzel együtt minden műveltségi területen a fejlesztési feladatok - tette hozzá.

Kitért arra, hogy több mint száz munkatársa dolgozta ki ezt a dokumentumot, egy NAT-bizottság határozta meg a műveltségi területi bizottságok munkájának kereteit; utóbbiakban szaktanárok vettek részt, és azt vizsgálták, hogy a tananyagok illeszkednek-e az adott évfolyamokhoz.

Mint mondta, a NAT online felületén 1600 észrevétel érkezett, és csaknem 40 szakmai szervezet is elmondta véleményét. Jelentős részük szerint a NAT-tervezetben leírt tananyagot csökkenteni kellene, másik részük azonban felsorolta, miket kellene még belevenni a NAT-ba.

A főigazgató elmondta: a szakmai bizottságok korrekciós munkákat végeznek "ezekben az órákban is", azt vizsgálják, tarthatók-e a tervezet előírásai. Kikérik a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai szervezetek, tankönyvkiadók véleményét is - fűzte hozzá.

Kaposi József képviselői észrevételekre reagálva közölte: az új NAT-on alapuló majdani kerettantervek lehetőséget adnak többek között arra, hogy a rovásírást tanítsák vagy a magyarság eredetével felmerülő alternatív ismereteket közöljék a diákokkal. Felhívta a figyelmet: a NAT-nak azonban nem az a funkciója, hogy a tudománytörténeti, technikatörténeti vitákat eldöntse.