Quarterlife crisis - új pánik fenyeget

Quarterlife crisis – új pánik fenyeget 2004. augusztus 3. " class="kapcsszoveg">Molnár Zsuzsanna A 25-35 évesek új tömegbetegsége, hogy tanulmányaik befejezte után rájuk tör a szorongás: jó foglalkozást választottak, van értelme a munkájuknak? Túl nagyok az elvárások, túl sok a lehetőség és a kétely. A midlife crisis előtt egy másik, akár kapunyitási pániknak is fordítható válság veszélye lebeg fejünk felett: a quarterlife crisis. A pszichológusok által nemrégiben leírt jelenség az életük negyedén átjutott fiatalokat fenyegeti. A felnőtté válás, a rengeteg lehetőség terhe, és a siker kényszer mellett a fiatalokat egyre inkább az foglalkoztatja, van-e értelme annak, amit csinálnak. Bizonytalanok, nehezen hoznak döntéseket, mert félnek az egész életüket befolyásoló következményektől.A kapunyitási pánikban szenvedők tünete nemcsak a passzivitás, a döntésképtelenség és a depresszió lehet. A felfokozott, érték nélküli, élvezethajhászó élet is figyelmeztető szimptóma.Bestseller lettAz új betegséget ugyan egy amerikai szerzőpáros, Alexandra Robbins és Abby Willmers „Quarterlife crisis. The unique challenges of life in your 20-s" című bestseller könyve tett igazán ismertté, a jelenség nyomaira azonban pszichiáterek bukkantak először.Fulladozva Magyarországon is felfedezhetők a quarterlife crisis nyomai. „A tanulmányok befejezése után sok magyar fiatal még mindig a keresés fázisában van, leginkább amiatt, hogy a magyar felsőoktatásban a tapasztalatszerzésre, a szakma kipróbálására egyáltalán nem helyeznek hangsúlyt" – mondta el a FigyelőNetnek egy fejvadász. A pályakezdők csak a diploma megszerzése után szembesülnek azzal, ha az általuk választott foglalkozás egyáltalán nem is illeszkedik a személyiségükhöz, vagy nem találják kielégítőnek. Ilyenkor nagyon sok fiatal, az első vagy a második munkahelyén, még 30 éves kora előtt pánikba esik: még mindig nem azt csinálja, amit szeretne. Emellett a szülők és a társadalom részéről is egyre nyagyobb nyomás nehezedik a fiatalokra, hogy minél hamarabb sikeresek legyenek. A médiában folyamatosan olyan emberekről hallanak, akik még csak huszonévesek, vagy akár kisgyerekek, de máris feltaláltak valamit, rengeteget keresnek, és ezzel kiválnak a többiek közül.Legyen mire fogniBár a quarterlife crisis jelensége egyre elfogadottabbá válik, az Egyesült Államokban rengetegen kritikusan ítélik meg a fiatalok helyzetét. Az idősebb generációk szerint a mai világ lehetőségeitől elkényeztetett fiatalok csak azért kreálták ezt a fogalmat, hogy legyen mire fogni a lustaságukat, és legyen még egy ürügyük a nyavalygásra. Sokan mondják, hogy ők is kibírták a felnőtté válást, és a fiataloknak is csak össze kellene szorítaniuk a fogukat.Miért gyakoribb, mint korábban? A quarterlife crisist korábban semmiképpen sem lehetett volna tömegjelenségként emlegetni, jóval kevesebb fiatalra tört rá. Szakértők szerint ennek oka a családalapítás eltolódása. Manapság a harmincas éveik felé közeledőknek még nem kell két gyermek eltartásáról gondoskodniuk. Tanulmányaik befejeztével is egyéni pályájukat építik tovább, és még évekig a szakmai életükben keresnek kielégülést. „Természetesen az is közrejátszik, hogy a diplomások aránya nő, egyre képzettebbek az emberek, így egyre több területen valósíthatják meg önmagukat – emelte ki a munkapszichológus. – Túl sok a lehetőség." Ráadásul a klasszikus karrierutak is eltűntek, az emberek többsége nem tölt el évtizedeket a munkahelyén, ahol a hierarchia lépcsőfokait végigjárva egyre följebb kerülhet. Bár a „vándormadarakat" ma sem szeretik, a munkaadók maguk is elvárják a rugalmasságot és 4-5 évenként a munkahelyváltást. Mi a kiút? Egyértelmű kezelést egyik pszichológus sem tud ajánlani a kapunyitási pánik leküzdésére. A helyzet ugyanis, amellyel a mai fiatalok szembesülnek, még társadalmi szinten sincs megoldva. Különösen a nők esetében: senki sem tudja, miként lehet gyereket vállalni, karriert építeni úgy, hogy közben az elhagyott feleség szerepére is fel kell készülniük. Nem csoda hát, ha a fiatal nők többsége a pánik tüneteivel küzd. A pszichológusok szerint már az nagy előrelépés, ha a fiatalok tudják, hogy szorongásaik normálisak, több társuk is hasonló cipőben jár. Praktikus tanácsként pedig azt javasolják, ha valaki rájön, hogy munkája nem elégíti ki, ne a struccpolitikát válassza. Ne csinálja tovább csak azért, mert azt tanulta, hanem próbáljon ki mást is, így még idejében ráakadhat arra, ami igazából érdekli.