Rövidített munkaidő állami támogatással - a csehek meglépték
Jóváhagyta a különleges helyzetek, gazdasági válság vagy természeti katasztrófa következtében lerövidített munkaidő állami támogatását a cseh képviselőház. A munkaadók életképtelennek minősítették az elképzelést.
A 200 tagú testületben a kormány által előterjesztett javaslatot a 156 jelenlévő képviselő közül 120-an támogatták. A foglalkoztatási törvény módosítását még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, és az államfőnek aláírnia. Miután a kormánykoalíciónak a felsőházban is többsége van, a jóváhagyás lényegében csak formalitásnak számít.
Arról, hogy kialakult-e egy ilyen helyzet az országban és életbe lehet-e léptetni az intézkedést, a kormány dönt.
A kormánydöntés után azok a cégek, amelyek már nem tudják teljes munkaidőben foglalkoztatni alkalmazottaikat, a dolgozókat nem bocsátják el, hanem korábbi fizetésük 70 százalékáért tovább alkalmazzák őket. A korábbi bér 50 százalékát a munkaadó állja, míg 20 százalékot az állam ad hozzá. A válságba jutott cégeknek a szabályok szerint kérniük kell majd az állam támogatását, és minden egyes esetről külön dönt a kormány.
Az intézkedés olyan cégekre vonatkozna, amelyek a különleges helyzet következtében a munkaidő 20-40 százalékos csökkentésére kényszerülnének. A legnagyobb vita az elmúlt hónapokban arról folyt, hogy a csökkentett bér mekkora részét fizesse a munkaadó és mekkorát az állam. A szakszervezetek például a bér 90 százalékát követelték, amelyből 45 százalékot a munkaadó, 45 százalékot az állam fizetett volna.
A cégek legfeljebb hat hónapig kaphatnak állami támogatást a bérekre, ismételt kérés esetén ez hat hónappal meghosszabbítható.
A cseh kormánynak a németországi úgynevezett kurzarbeit szolgált modellül. A kabinet úgy véli, hogy ez egy jó megoldás a gazdasági válságok túlélésére. A munkaadók viszont életképtelennek minősítették az elképzelést. A tervek szerint a "cseh kurzarbeit" legkésőbb jövőre életbe lépne.
A nagy munkaadókat tömörítő ipari és közlekedési szövetség szerint a kormány javaslata nem eléggé ösztönző a cégek számára, hogy válság esetén is fenntartsák a munkahelyeket - vélekedett korábban Milan Mostyn, a szövetség szóvivője. Kifejtette: a jelenlegi szabályozás szerint válság esetén a cégek a bérek 60 százalékát fizetik alkalmazottaiknak. Az új szabályozás szerint ez most 50 százalékra csökkenne, a különbség nagyon kevés, és nem ösztönző a munkaadók számára.
A csehországi cégeknek már a jelenlegi szabályozás alapján is lehetőségük van alkalmazni bizonyos esetekben a csökkentett munkaidőt, csökkentett bérrel, de állami támogatás nélkül. Az elmúlt években több száz cseh cég élt ezzel a lehetőséggel. A válság elmúlása, a megrendelések növekedése után fokozatosan visszaállítják a teljes munkaidőt és béreket.
Arról, hogy kialakult-e egy ilyen helyzet az országban és életbe lehet-e léptetni az intézkedést, a kormány dönt.
A kormánydöntés után azok a cégek, amelyek már nem tudják teljes munkaidőben foglalkoztatni alkalmazottaikat, a dolgozókat nem bocsátják el, hanem korábbi fizetésük 70 százalékáért tovább alkalmazzák őket. A korábbi bér 50 százalékát a munkaadó állja, míg 20 százalékot az állam ad hozzá. A válságba jutott cégeknek a szabályok szerint kérniük kell majd az állam támogatását, és minden egyes esetről külön dönt a kormány.
Az intézkedés olyan cégekre vonatkozna, amelyek a különleges helyzet következtében a munkaidő 20-40 százalékos csökkentésére kényszerülnének. A legnagyobb vita az elmúlt hónapokban arról folyt, hogy a csökkentett bér mekkora részét fizesse a munkaadó és mekkorát az állam. A szakszervezetek például a bér 90 százalékát követelték, amelyből 45 százalékot a munkaadó, 45 százalékot az állam fizetett volna.
A cégek legfeljebb hat hónapig kaphatnak állami támogatást a bérekre, ismételt kérés esetén ez hat hónappal meghosszabbítható.
A cseh kormánynak a németországi úgynevezett kurzarbeit szolgált modellül. A kabinet úgy véli, hogy ez egy jó megoldás a gazdasági válságok túlélésére. A munkaadók viszont életképtelennek minősítették az elképzelést. A tervek szerint a "cseh kurzarbeit" legkésőbb jövőre életbe lépne.
A nagy munkaadókat tömörítő ipari és közlekedési szövetség szerint a kormány javaslata nem eléggé ösztönző a cégek számára, hogy válság esetén is fenntartsák a munkahelyeket - vélekedett korábban Milan Mostyn, a szövetség szóvivője. Kifejtette: a jelenlegi szabályozás szerint válság esetén a cégek a bérek 60 százalékát fizetik alkalmazottaiknak. Az új szabályozás szerint ez most 50 százalékra csökkenne, a különbség nagyon kevés, és nem ösztönző a munkaadók számára.
A csehországi cégeknek már a jelenlegi szabályozás alapján is lehetőségük van alkalmazni bizonyos esetekben a csökkentett munkaidőt, csökkentett bérrel, de állami támogatás nélkül. Az elmúlt években több száz cseh cég élt ezzel a lehetőséggel. A válság elmúlása, a megrendelések növekedése után fokozatosan visszaállítják a teljes munkaidőt és béreket.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?