Segítség fiatal egyetemista vállalkozóknak

- 2004-ben alakult a Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége. Milyen céllal?

Benkovics Péter: Azzal a céllal, hogy a vállalkozni akaró vagy már vállalkozói tevékenységet folytató főiskolásokat, egyetemistákat érdekvédelmi szervezetbe tömörítsük, számukra együttműködési lehetőségeket biztosítsunk.
Ennek a korosztálynak alig 5 százaléka vállalkozik vagy dolgozik komolyan a vállalkozóvá váláson, annak ellenére, hogy a felsőoktatásban hallgatók csaknem 25 százaléka gazdasági területen fog diplomát szerezni. Céljaink közé tartozik a fiatalok vállalkozásra ösztönzése is.

- Mekkora a FEVOSZ jelenlegi taglétszáma?

Mintegy 20 taggal alakultunk. Mára 200 regisztrált tag tartozik a FEVOSZ-hoz. Emellett több mint 1000 fiatal kapcsolódik más formában a szervezethez.

- Hogyan segíti a szervezet a fiatal vállalkozók előrejutását?

B.P.: Számos rendezvénnyel és szolgáltatással. A minden hónapban vidéken is tartott FEVOSZ-esteken lehetőséget biztosítunk a fiatal vállalkozók találkozására, kapcsolatépítésére, tapasztalatcseréjére. A meghívott vendégek között olyan fiatal, sikeres vállalkozók látogatnak el a rendezvényekre, akik jó példával motiválják a fiatalokat az eredményes vállalkozások üzemeltetésére, létrehozására.

Erre azért van különösen nagy szükség, mert a tagok többsége főként azt nehezményezi: a főiskolákon, egyetemeken nem kapják meg a vállalkozás vezetéséhez szükséges gyakorlati ismereteket. Azokat ugyanis a legtöbb helyen olyan oktatók tanítják, akik soha nem vezettek saját vállalkozást.

A tagok számára többek közt rendelkezésre áll a térítésmentes irodahasználat. Ezen kívül kedvezményes mobiltelefon-előfizetést kapnak, egymás között ingyen beszélhetnek. Az évente megrendezett FEVOSZ Bálon díjazzuk is a legeredményesebb fiatal vállalkozót, vállalkozást. Ez nem csupán erkölcsi elismerés: a legjobbak pénzre fordítva is jelentős összegű támogatást kapnak.

A csapatépítések fontosságáról sem feledkeztünk meg: erre a tavaszi félévet követő FEVOSZ Hétvége teremt lehetőséget.

- Miért érdemes egy hallgatónak önálló vállalkozásban gondolkodnia?

B.P.: Több dolog miatt is. A legtöbb fiatalnak a tanulmányok alatt gyakorlatilag nincs vesztenivalója.

A fiatal korban elkezdett vállalkozási tevékenységnek csak előnye lehet: jó ötlettel, sikeres vállalkozással akár egy élet egzisztenciáját megalapozhatják. Ám ha a vállalkozás nem hozza a várt eredményeket, a hallgatók csak nyerhetnek rajta, hiszen a megszerzett gyakorlati tapasztalatok a munkaerőpiacon is kiválóan kamatoztathatóak.

A korábban szerzett vállalkozói tapasztalat állásinterjúkon is előnyt jelenthet: a cégek szívesen alkalmaznak olyan fiatalokat, akik a gyakorlati életben is megmérették már magukat.

A vállalkozóvá válást a munkaerő-piaci helyzete is indokolja. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint 10 évvel ezelőtt az első számú célt a saját vállalkozás jelentette, mára a multik vezetői széke vált a legfőbb karriercéllá. Ráadásul - amint az a FEVOSZ 2004-ben több, mint 2500 hallgató megkérdezésével végzett felméréséből kiderül, a hallgatók 85%-a biztos abban, hogy diplomázást követően el tud helyezkedni, holott csupán kevesebb, mint 5%-nak van konkrét elképzelése, ajánlata.

- Főként milyen területeken indítanak a főiskolások/egyetemisták önálló vállalkozást?

B.P.: Főként a szolgáltató iparágban: többnyire internetes szolgáltatásokat, informatikai, közvetítő, reklám és pályázatíró cégeket, humán erőforrás-közvetítő vállalkozásokat üzemeltetnek. Ezeket a vállalkozásokat minimális infrastukturális és tőkebefektetéssel is be lehet indítani. Ráadásul a befektetett tőke viszonylag hamar megtérül.

A fiatal vállalkozók gyakori problémája a forráshiány. Sokkal több iparágban és nagyobb volumenben tudnának sikeres, főként innovatív vállalkozásokat alapítani, hiszen a kutatás-fejlesztésekkel is foglalkozó alma máterben első kézből értesülhetnek a legújabb tudományos eredményekről-ha hozzáférhető pénz eszközök állnának rendelkezésükre. Nehezíti a fiatalok dolgát az innovatív ötletekre forráslehetőséget biztosító pályázatok elképesztően lassú átfutási ideje is.

- A férfiak vagy a nők vállalkoznak szívesebben?

B.P.: A vállalkozó fiatalok mindössze alig 15 százaléka nő a szervezeten belül. Azonban ők sokszor céltudatosabbak, jobban összpontosítanak a feladatokra, kitartóbbak. A közhiedelemmel ellentétben egyébként nem csak azok a fiatalok vállalkoznak, akik a "kulcsrakész" családi vállalkozást viszik tovább: ők a szervezeten belül mindössze 10-15 százaléknyian vannak jelen.

- Hogyan lehetne gördülékenyebbé tenni a fiatalok vállalkozóvá válását?

B.P.: A FEVOSZ már kidolgozott erre egy tervezetet, amelyet el is juttatott a Gazdasági Minisztériumhoz. Ennek értelmében állami garanciavállalással kombinált szolgáltatáscsomaggal lehetne beindítani a fiatal vállalkozók karrierjét. A tervezet szerint az alapos szűrésen átesett üzleti terveket kidolgozó hallgatók komplett tanácsadói szolgáltatások mellett az állam a maximum 6 millió forintos vállalkozói hitel mögé 90%-ban garanciát vállalna. A rendszer a tervek szerint pár éven belül a sikeres vállalkozások befizetéseiből önfenntartóvá válhatna, ezzel is lehetőséget biztosítana az új ötletek kibontakozásának. A javaslat ezzel szemben fél éve hever olvasatlanul a döntéshozók asztalán ...