Sofőröké a jövő a munkaerőpiacon
Varga Mihály közölte, hogy a mintegy hatezer leendő gépjárművezető részére a C, a C+E vagy a D kategóriájú jogosítvány, valamint az ehhez kapcsolódó alapképzés megszerzésének költségeit fedezik. Hozzátette, a program jól illeszkedik a kormány gazdaságpolitikájához, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a gazdasági növekedés támogatása révén minél többen juthassanak biztos megélhetést jelentő munkához Magyarországon.
A program sikerét előrevetíti, hogy már több mint húszezren jelezték részvételi szándékukat, és jó példa a közelmúltban a VT-ARRIVA Kft. és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Zrt. képzési programja, amely által a háromszáz résztvevő azonnal álláshoz is jutott.
Varga Mihály kiemelte, hogy az ágazat sikeres működése 200 ezer család megélhetését biztosítja, és hozzájárul Magyarország gazdasági növekedéséhez. Megjegyezte, a magyar áruszállítási teljesítmény 2012 óta folyamatosan emelkedik, a hazai vállalkozások nemzetközi fuvarozási teljesítménye pedig az elmúlt tíz évben több mint 2,5-szeresére növekedett. A szállítási és raktározási ágazat a magyarországi munkavállalók több mint 5 százalékát foglalkoztatja és csaknem 500 milliárd forintos adóbefizetéseivel az államháztartás bevételeinek 5 százalékát biztosítja. Hangsúlyozta: a Világbank által közzétett Logistics Performance Index rangsorában Magyarország 2014-ben a 33. helyezést érte el, ami az eddigi legjobb eredmény.
A miniszter elmondta, a kormányzat célja, hogy kihasználva földrajzi elhelyezkedésünket, Európa keleti és nyugati felét összekötő szerepünket, a régió logisztikai szolgáltatóközpontjává váljon Magyarország. Ennek érdekében javítani akarják a magyar fuvarozók nemzetközi versenyképességét, képzésekkel csökkentik a munkaerőhiányt, mérséklik a logisztikai ágazat adminisztratív terheit, hangsúlyt helyeznek az infrastrukturális fejlesztésekre, valamint csökkentik a közlekedés környezetterhelő hatásait. Hozzátette: még 2015-ben a GINOP 1. prioritása keretében elérhetővé válnak a 2014-20-as fejlesztési ciklus első logisztikai témájú pályázati felhívásai.
Wáberer György miniszterelnöki megbízott, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke azt mondta, a kormánnyal az utóbbi három hónapban kötött megállapodások alapján lehetőség nyílik arra, hogy Magyarországon a közúti közlekedés és a személyszállítás területén olyan feltételrendszer alakulhasson ki, amely a versenyképességünket egész Európában meghatározóvá teszi. Megjegyezte, az egyesület által készített felmérés szerint a szakma körülbelül 6400 gépjárművezetőt tudna felszívni - fogalmazott -, így a kormányzattal a képzésekről kötött megállapodás az ország érdekeit is szolgálja.
Az együttműködés további fontos elemei közt szólt arról, hogy január 1-jétől a napidíj eddig 40 euróban meghatározott adómentes mértéke 60 euróra emelkedik. Emellett a nemzetközi fuvarozók az elektronikus útdíj külföldre eső részének 7,5 százalékát is leírhatják majd az iparűzési adóból - mondta.
Magyarországon ma 11 ezer 700 közúti fuvarozási vállalkozás működik mintegy 62 720 járművet üzemeltetve. A személyszállító vállalkozások száma meghaladja az 1500-at, és mintegy 15 ezer busz van forgalomban.
A program sikerét előrevetíti, hogy már több mint húszezren jelezték részvételi szándékukat, és jó példa a közelmúltban a VT-ARRIVA Kft. és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Zrt. képzési programja, amely által a háromszáz résztvevő azonnal álláshoz is jutott.
Varga Mihály kiemelte, hogy az ágazat sikeres működése 200 ezer család megélhetését biztosítja, és hozzájárul Magyarország gazdasági növekedéséhez. Megjegyezte, a magyar áruszállítási teljesítmény 2012 óta folyamatosan emelkedik, a hazai vállalkozások nemzetközi fuvarozási teljesítménye pedig az elmúlt tíz évben több mint 2,5-szeresére növekedett. A szállítási és raktározási ágazat a magyarországi munkavállalók több mint 5 százalékát foglalkoztatja és csaknem 500 milliárd forintos adóbefizetéseivel az államháztartás bevételeinek 5 százalékát biztosítja. Hangsúlyozta: a Világbank által közzétett Logistics Performance Index rangsorában Magyarország 2014-ben a 33. helyezést érte el, ami az eddigi legjobb eredmény.
A miniszter elmondta, a kormányzat célja, hogy kihasználva földrajzi elhelyezkedésünket, Európa keleti és nyugati felét összekötő szerepünket, a régió logisztikai szolgáltatóközpontjává váljon Magyarország. Ennek érdekében javítani akarják a magyar fuvarozók nemzetközi versenyképességét, képzésekkel csökkentik a munkaerőhiányt, mérséklik a logisztikai ágazat adminisztratív terheit, hangsúlyt helyeznek az infrastrukturális fejlesztésekre, valamint csökkentik a közlekedés környezetterhelő hatásait. Hozzátette: még 2015-ben a GINOP 1. prioritása keretében elérhetővé válnak a 2014-20-as fejlesztési ciklus első logisztikai témájú pályázati felhívásai.
Wáberer György miniszterelnöki megbízott, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke azt mondta, a kormánnyal az utóbbi három hónapban kötött megállapodások alapján lehetőség nyílik arra, hogy Magyarországon a közúti közlekedés és a személyszállítás területén olyan feltételrendszer alakulhasson ki, amely a versenyképességünket egész Európában meghatározóvá teszi. Megjegyezte, az egyesület által készített felmérés szerint a szakma körülbelül 6400 gépjárművezetőt tudna felszívni - fogalmazott -, így a kormányzattal a képzésekről kötött megállapodás az ország érdekeit is szolgálja.
Az együttműködés további fontos elemei közt szólt arról, hogy január 1-jétől a napidíj eddig 40 euróban meghatározott adómentes mértéke 60 euróra emelkedik. Emellett a nemzetközi fuvarozók az elektronikus útdíj külföldre eső részének 7,5 százalékát is leírhatják majd az iparűzési adóból - mondta.
Magyarországon ma 11 ezer 700 közúti fuvarozási vállalkozás működik mintegy 62 720 járművet üzemeltetve. A személyszállító vállalkozások száma meghaladja az 1500-at, és mintegy 15 ezer busz van forgalomban.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység