Szabadkereskedelmi egyezmény: az ILO szakértője a munkanélküliség miatt aggódik
Jeronim Capaldo, az amerikai Tufts Egyetem kutatója és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakértője szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény gazdasági zsugorodáshoz, növekvő munkanélküliséghez és nagyobb társadalmi egyenlőtlenségekhez vezetne az Európai Unióban.
A közgazdász kedden, a Magyar Természetvédők Szövetsége által rendezett budapesti sajtó-háttérbeszélgetésen elmondta, hogy saját tanulmányt készített a témában, mert a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) az eddig publikált tanulmányok előfeltételezéseit nem tartotta realisztikusnak. Ezek ugyanis teljes foglalkoztatottságot feltételeztek a TTIP előtt és után is, a munkajövedelem változatlanságával számoltak, amikor inkább a tőkejövedelem növekedése jellemző a világgazdaságban - jelezte. Hozzátette: a tanulmányok a költségvetési hiánnyal sem foglalkoznak. Kifejtette: tanulmányához az ENSZ globális szakpolitika-modelljét alapul véve szimulálta a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) várható gazdasági hatásait a világgazdaságra, Európára és az Egyesült Államokra fókuszálva.
A kereskedelem liberalizációja, az egyes országok komparatív előnyeinek kihasználása régi ötlet - mondta. Hozzátette: korábban nem volt keresleti probléma, az iparosodott társadalmakban azonban többet termelnek, és nem biztos, hogy azt sikerül értékesíteni is.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország jól járna a nagyarányú járműipari export miatt a TTIP-vel, azt mondta: autóból már most is sokat exportál Európa az Egyesült Államokba, így nem biztos, hogy az egyezmény ezen sokat segítene. Rámutatott: a TTIP azzal is jár, hogy csökkenhet az unión belüli kereskedelem, tehát a közösségi integráció, kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá fűzése ellen hat.
A szakértő az MTI-nek kiemelte: a TTIP-hez kapcsolódó egyezmények ugyanakkor gyengítik a munkavállalók helyzetét, ami gazdasági instabilitáshoz, válsághoz vezet. A társadalmi igazságosság miatt, de gazdasági szempontból is az lenne a legjobb, ha a munkavállalók jobb jövedelmi helyzetbe kerülnének, mert így a gazdaság is növekedésnek indulhat, bátrabban terveznének a cégek, ha tudják, hogy van kereslet a termékeikre - fejtette ki.
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) tárgyalások 2013 szeptembere óta tartanak, céljuk a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása a gazdasági ágazatok széles körében, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások adása és vétele az EU és az Egyesült Államok között. A megkötendő megállapodás a tervek szerint nem csupán arról szól, hogy lebontják a jelenleg is viszonylag alacsony vámkorlátokat, hanem arról is, hogy összehangolják az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozást.
Az MTI korábban hírt adott arról, hogy a 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok - környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló - érdekeinek európai érvényesítése előtt.
A felek szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély.
A kereskedelem liberalizációja, az egyes országok komparatív előnyeinek kihasználása régi ötlet - mondta. Hozzátette: korábban nem volt keresleti probléma, az iparosodott társadalmakban azonban többet termelnek, és nem biztos, hogy azt sikerül értékesíteni is.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország jól járna a nagyarányú járműipari export miatt a TTIP-vel, azt mondta: autóból már most is sokat exportál Európa az Egyesült Államokba, így nem biztos, hogy az egyezmény ezen sokat segítene. Rámutatott: a TTIP azzal is jár, hogy csökkenhet az unión belüli kereskedelem, tehát a közösségi integráció, kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá fűzése ellen hat.
A szakértő az MTI-nek kiemelte: a TTIP-hez kapcsolódó egyezmények ugyanakkor gyengítik a munkavállalók helyzetét, ami gazdasági instabilitáshoz, válsághoz vezet. A társadalmi igazságosság miatt, de gazdasági szempontból is az lenne a legjobb, ha a munkavállalók jobb jövedelmi helyzetbe kerülnének, mert így a gazdaság is növekedésnek indulhat, bátrabban terveznének a cégek, ha tudják, hogy van kereslet a termékeikre - fejtette ki.
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) tárgyalások 2013 szeptembere óta tartanak, céljuk a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása a gazdasági ágazatok széles körében, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások adása és vétele az EU és az Egyesült Államok között. A megkötendő megállapodás a tervek szerint nem csupán arról szól, hogy lebontják a jelenleg is viszonylag alacsony vámkorlátokat, hanem arról is, hogy összehangolják az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozást.
Az MTI korábban hírt adott arról, hogy a 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok - környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló - érdekeinek európai érvényesítése előtt.
A felek szeretnének még az idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység