Szakmai javaslat a bolgár és román munkavállalók 219 szakmából álló listájának kiegészítéséről.

A javaslatról a tárcaegyeztetések, szakmai vélemények után dönt a kormány.
A tárca az első negyedéves tapasztalatok alapján javasolta a 219 szakmából álló lista kiegészítését. A két országból ugyanis az első negyedévben kevesebb munkavállaló kért munkavállalási engedélyt, mint amennyi a múlt év időarányos részében.
A közelmúltban az Országos Érdekegyeztető Tanács vitatta meg a javaslatot, a munkáltatói képviseletek azt kérték, hogy hét szakmát vegyenek le arról a 35 szakmás listáról, amellyel a szaktárca kiegészíteni javasolta a 219 szakmából álló felsorolást.
A munkáltatói érdekképviseletek szerint a javasolt 35 szakmából hétnél továbbra is szükség van a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatára. Ezek: diplomás ápolónő, ápoló; ügynök; cukrász; egyéb erdőgazdasági
tevékenység; kőfaragó; tehergépkocsivezető; piaci árus. Ugyanakkor a listán maradna például a biológus, botanikus, zoológus, ökológus, az egyéb fémmegmunkálók, az egyéb vas- és fémipari foglalkozások, vasbetonszerelő.
A minisztérium az első negyedéves adatokról azt közölte, hogy a két új európai uniós tagállam, Bulgária és Románia állampolgárai közül ebben az időszakban körülbelül 6 ezren kaptak munkavállalási engedélyt. A kiadott engedélyek szinte egészét román állampolgárok kapták meg, a bolgárok által szerzett engedélyek száma csupán 92 volt a 6.052 engedélyből.
A román állampolgárok mintegy 57 százaléka a munkaerőpiaci mérlegelésre kötelezett szakmákban kapott engedélyt, körülbelül 24 százaléka automatikusan jutott engedélyhez a lista alapján, 19 százalékuk az úgynevezett zöld kártya révén nyerte el a korlátozás nélküli munkavállalási lehetőséget. A zöld kártyára azok jogosultak akik már legalább egy éves legális magyarországi munkaviszonnyal rendelkeztek.
A lista alapján automatikusan kiadott munkavállalási engedélyek csaknem 85 százalékát fizikai munkakörökre adták ki. A legtöbben az anyagmozgatásban, csomagolásban, a konyhai segédmunkában, illetve a lakatos szakmában kaptak engedélyt.
A múlt évben a korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb érdeklődés a romániai állampolgárok, különösen a magyar nemzetiségiek részéről volt a magyarországi munkavállalás iránt. A román állampolgároknak több mint 33 ezer általános és 1.900 mezőgazdasági szezonmunka engedélyt adtak ki. Ehhez képest az idei érdeklődés, a 219 szakmában automatikusan elnyerhető munkavállalási engedély ellenére időarányosan alacsony számú. Ez is bizonyítja, hogy Magyarországot nem tartják elsődleges munkavállalási helyszínnek az új európai uniós tagállam, Románia állampolgárai.
A múlt évben összességében 54.721 engedélyt adtak ki a munkaügyi központok a külföldi munkavállalóknak, ebből 52.505 általános engedély volt, 2.216 engedélyt mezőgazdasági szezonmunkára adtak ki. 2005-ben 53.324, 2004-ben 64.695 munkavállalási engedélyt adtak ki.
Korábban, így például 1996-ban még 20 ezer körül volt a kiadott engedélyek száma, 1999-ben már 30 ezer, 2000-ben 40 ezer, 2003-ban 50 ezer feletti számban adtak ki engedélyt.
A szakminiszter évente határozza meg a külföldieknek kiadható munkavállalási engedélyek számát. A 2007-re szóló miniszteri közlemény szerint az idén egyidejűleg legfeljebb 83 ezer külföldi foglalkoztatható munkavállalási engedéllyel Magyarországon.