Színes munkakönyvek a láthatáron

A könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalra kell bejegyezni a foglalkoztatást attól függően, hogy a munkáltató vállalkozás, magánszemély, illetve kiemelten közhasznú szervezet, vagy mezőgazdasági foglalkoztató.

Fehér, kék és zöld

A fehér oldalra bejegyzett adatokkal a vállalkozás képviselője, illetve az alkalmi munkát vállaló személy a munka megkezdését igazoló aláírásával egy napra szóló munkaszerződés jön létre. A munkavégzés egyidejűleg egy munkáltatónál legfeljebb öt napra vállalható. Ugyanannál a vállalkozásnál az alkalmi munkavállaló egy hónapban 15 napot dolgozhat, egy év alatt pedig 90 napot. Amennyiben több vállalkozásnál vállal munkát, ez évente összesen 120 nap lehet.

A kék színű oldalra a magánszemély munkáltató, vagy kiemelten közhasznú szervezet jegyezheti be a foglalkoztatást, ha ez nem függ össze vállalkozói tevékenységgel. Ez esetben is a munkáltató és a munkavállaló aláírása lényegében munkaszerződést jelent. A kék színű oldalon bejegyzett munkavállaló ugyanúgy folyamatosan csak öt napig, egy hónapban 15 napig, egy évben 90 napig foglalkoztatható egy munkáltatónál, viszont ha három vagy több ilyen munkáltatónál vállal munkát az alkalmi munkavállaló, akkor az éves 90 nap nem 120 napra, hanem 200 napra módosul.

A zöld színű oldalt a mezőgazdasági idénymunka esetén kell kitölteni. Az erre az oldalra bejegyzett foglalkoztatás mindenben megegyezik a fehér oldalnál közöltekkel, annyi különbséggel, hogy egy munkáltató egy hónapban 15 napnál hosszabb ideig is foglalkoztathatja az alkalmi munkavállalót.

Azok az alkalmi munkavállalók, akik vegyesen vállalnak munkát a három foglalkoztatói kategóriánál, egy év alatt összességében legfeljebb csak 200 nap alkalmi munkát végezhetnek.

Közteherjegy

A közelmúltban elfogadott adózástechnikai törvénymódosítás szerint az alkalmi munkavállalót foglalkoztató magánszemély az általa augusztus elseje után vásárolt és használt közteherjegy értékének 75 százalékát leírhatja a személyi jövedelemadójából.

Ez 20-26 százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent az általános foglalkoztatáshoz képest. Az alkalmi munkavállaló a közteherjeggyel jogot szerez a nyugdíjra, az egészségügyi és a munkanélkülieknek járó szolgáltatásra. Az évenkénti 200 nap munkavállalással megszerezhető az álláskeresési segélyhez szükséges legkevesebb munkavégzési idő.

A regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén a kedvezményes közteherjegy december 31-ig vehető igénybe. Ezt követően az egységes közteherjegy táblázat vonatkozik valamennyi alkalmi munkavállalóra, attól függetlenül, hogy regisztrált munkanélküli, vagy nem. Ennek tételei is jóval kedvezőbbek, mint a nem alkalmi foglalkoztatás esetén fizetendő járulékok mértéke.

A négy kategória első szintje az 1800–2399 forintos napimunkadíjhoz 400 forintos napi közteherjegyet rendel, a negyedik szintet jelentő 3600-4600 forintos munkadíjhoz 1100 forintos közteherjegyet.

Kedvezmény

A magánszemély által igénybe vehető adókedvezmény feltétele, hogy az alkalmi foglakoztatás ne önálló tevékenységéből származó bevétel megszerzése érdekében történjen.

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele az is, hogy a foglalkoztató magánszemély a nevére szóló, a számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolja a közteherjegy vásárlását. Feltétel még, hogy az alkalmi munkavállalói könyvben előírt nyilvántartást vezesse.

A nyilvántartást munkavállalónként úgy kell vezetni, hogy az tartalmazza a következő adatokat: a munkavállaló természetes azonosító adatait és adóazonosító jelét, az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát, a kifizetett munkadíjat, az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített közteherjegy vagy jegyek értékét, a munkavállaló aláírását.

Az a magánszemély, aki igénybe kívánja venni az alkalmi foglalkoztatás adókedvezményét, az adóhatósági adó megállapításhoz nyilatkozatot nem tehet. Ugyanez vonatkozik arra magánszemélyre is, aki az adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása révén bevételt szerzett.