Szünidei diákfoglalkoztatás

Címlap >> Adó >> Vállalkozói adókDiákok nyári szünidős foglalkoztatása /uzletinegyed/ado/vallalkozoiadok/20020701diakok.html" [origo]" " " Diákok nyári szünidős foglalkoztatása2002. július 1., hétfő, 11:31Utolsó módosítás: 2002. július 11., csütörtök, 10:22A nyári szünidő beköszöntével sok vállalkozás foglalkoztat szünidős diákot, illetve fogad nyári szakmai gyakorlaton nappali tagozatos tanulókat. A foglalkoztatásnak több módja lehetséges, ennek függvényében a kapott díjazás adó- és járulékvonzata is eltérő. Ha a munkavégzés során adóköteles jövedelme lesz a diáknak, akkor adóazonosító számmal (nem azonos az adószámmal!) kell rendelkeznie, mert a foglalkoztató csak ennek birtokában fizethet. Akinek még nincs ilyen adóazonosító száma, a lakóhelye szerinti APEH-tól kell kérnie. A foglalkoztatás lehetséges módjai: Munkaviszony, megbízási jogviszony keretében Kötelező nyári szakmai gyakorlatGörgessen az oldal aljára, majd küldje el a cikket ismerősének! Munkaviszony, megbízási jogviszony keretébenA Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosított arra, hogy a tizenötödik életévüket betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanulók az iskolai szünetben munkaviszonyt létesítsenek, vagy megbízásos jogviszonyban alkalmazzák őket. Munkaviszony esetén munkaszerződést kell kötni a diákkal, amelyben a személyi alapbér nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve annak munkaidővel arányos része. A munkabér teljes összege adó- és járulékalapot képez. A fizetendő díjból a foglalkoztatónak le kell vonnia a személyi jövedelemadó-előleget (a nem önálló tevékenységből származó jövdelmekre vonatkozó szabályok szerint), az egyéni járulékokat (3% egészségbizotsítási járulékot, és a 8% nyugdíjjárulékot, vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén a 2% nyugdíjjárulékot és a 6% tagdíjat), továbbá a 1,5 % munkavállalói járulékot. Az adóelőleg számítása során az adójóváírás, valamint a nyugdíjjárulék engedménye viszont őt is megilleti.Megbízási szerződés keretében történő munkavégzés esetén az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni mind az adóelőleg, mind a társadalombiztosítási járulékok megállapítása során. A megbízási díj költségekkel csökkentett része az adóköteles jövedelem, amelyből a személyi jövedelemadó előleg levonásra kerül. A diáknak nyilatkozatot kell adnia a költségekre vonatkozóan, mely nem lehet több a díj 50%-ánál. Költségnyilatkozat hiányában a bruttó összeg 90%-át kell adóalapnak tekinteni. Az adóelőleg levonásánál a diktált 40%-os adókulcs helyett az adótábla szerinti 20%-os kulcsot lehet alkalmazni, ha a magánszemély nyilatkozata szerint az éves jövedelme várhatóan nem haladja meg az egymillió-kétszázezer forintot. Az egyéni járulékokat akkor kell levonni, ha az adóelőleg számításának alapjául szolgáló jövedelem eléri a minimálbér 30%-át (havi 15000 Ft-ot), vagy annak az egy naptári napra jutó részét (napi 500 Ft-ot). Munkavállalói járulék ez esetben nem kerül levonásra, azt csak munkaviszony esetében kell megfizetni. Kötelező nyári szakmai gyakorlatA szakképző iskolai tanulóknak nyári szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Amennyiben a szakképző iskolai tanuló szorgalmi idővel egybefüggő szakmai gyakorlatára a céggel kötött tanulószerződés alapján kerül sor, akkor a kötelezően fizetendő díjazás a minimálbér 6%-a, azaz jelenleg 3000 Ft/hó. Ez az összeg az Szja törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, tehát a rá jutó adót nem kell megfizetni. Ha a cég a kötelező mértéknél többet fizet a diáknak, akkor a kötelező mérték feletti rész már a tanuló összevonandó jövedelme lesz. A tanulószerződés megkötése társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztet, ezért, ha a foglalkoztatás a céggel kötött tanulószerződés alapján valósul meg, akkor a teljes összegből 11% egyéni járulékot (3% egészségbizotsítási járulékot, és a 8% nyugdíjjárulékot, vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén a 2% nyugdíjjárulékot és a 6% tagdíjat) is le kell vonni. Ha nem tanulószerződés, hanem együttműködési megállapodás alapján végzi a diák a nyári szakmai gyakorlatát, akkor a szünidei munkáért legalább a minimálbér 10%-a, azaz 5000 Ft/hó, illetve annak időarányos összege fizetendő. Ennél a konstrukciónál a diák és a foglalkoztató között nem keletkezik társadalombiztosítási jogviszony, ezért járulékfizetési kötelezettség sincs. Ugyanakkor a kötelező mértéket (5000 Ft-ot) meghaladó rész után a foglalkoztató terheként 11%-os EHO-t kell fizetni. Az egyetemi vagy főiskolai nappali tagozatos hallgatóknak szintén módjukban áll tanulmányi szerződést kötni valamely vállalkozással. A szerződésben a felek általában megállapodnak a juttatásokban és rögzítik, hogy a tanuló a tanulmányai befejezését követően a cégnél helyezkedik el. Amennyiben a nyári szakmai gyakorlatra az ilyen előre megkötött tanulmányi szerződés alapján kerül sor, a kifizetett pénzbeli juttatás a hallgató összevonandó egyéb jövedelmeként adóköteles lesz. Társadalombiztosítást eredményező jogviszony itt sincs, ezért a fizetendő összeg nem esik társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá, ugyanakkor a 11%-os EHO alapját képezi.Ugyanúgy nem tb. köteles, ha a nyári szakmai gyakorlat alkalmával a díj fizetése nem tanulmányi szerződés, hanem az egyetemmel vagy a főiskolával megkötött együttműködési megállapodás alapján történik. Az EHO-t azonban ez esetben is meg kell fizetni.Felhívjuk a figyelmet, hogy tanulmányi szerződés hiányában az e címen felmerülő költségeket a társasági adó nem ismeri el vállalkozás érdekében felmerülő ráfordításként, ezért adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe kell venni.(SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.)[origo]