Tanévkezdés: komoly problémára figyelmeztet a PSZ, ezt változtatnák meg az iskolákban

Totyik Tamás elnök a szervezet keddi tanévnyitó, budapesti sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a központi költségvetésből eltérő módon finanszírozzák az állami és nem állami iskolákat,a kapott támogatás mértékében nagy különbségek vannak attól függően, ki az intézmény fenntartója.

Elmondta: a PSZ javaslatot küld a kormánynak és a parlamenti frakcióknak az ősszel, mert olyan rendszer létrehozását szeretné, amelyben "minden gyerek ugyanannyit ér, településtől, fenntartótól függetlenül".

Totyik Tamás hangsúlyozta: az intézményvezetők nagyobb önállóságot kaptak azzal, hogy dönthetnek munkatársaik felvételéről, ugyanakkor továbbra sincs szó az oktatási intézmények önálló költségvetéséről, a pénzügyi kereteket ezentúl is a tankerületek határozzák meg.

Ezt több szempontból is aggasztónak tartják, hiszen az igazgató nem fogja tudni, mennyi lesz például a rendelkezésre álló bérkeret vagy az intézmény rezsiköltsége. Nem világos szerintük az sem, hogy egy esetleges munkaügyi per esetén a tankerület vagy az iskola biztosítja a forrásokat.

A kiskapukat jó lenne, ha a kormány mielőbb bezárná

- közölte a szakszervezet elnöke.

Totyik Tamás azt mondta, a pedagógusok optimizmussal várják az új tanévet, látják a kormányzat részéről az akaratot és a lehetőséget a szabadabb tantervi szabályozásra. Pozitív változás az is, hogy az iskolák már maguk dönthetnek a pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról, megmaradt az ingyenes tankönyvek rendszere, sőt, ígéretet kaptak a tankönyvpiac megnyitására, és csökken a kompetenciamérések száma is - sorolta, megjegyezve: a kormányzati ígéretekből egyelőre főként azok a lépések valósultak meg, amelyek nem érintették a költségvetést.

A PSZ elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a szakszervezet és az oktatási kormányzat közötti párbeszéd jogi háttere rendezetlen, "nagyon döcög".

Fontosnak nevezte, hogy az érdemi érdekegyeztetés meginduljon, hozzátéve: sok esetben nem kapják meg a jogszabálytervezeteket előzetes egyeztetésre.

"A Facebook-kormányzás, a közösségi oldalakon tett bejelentések nem igazán kompatibilisek azzal a demokráciával, amit Magyar Péter a választási kampány során meghirdetett" - jelentette ki Totyik Tamás.

Kitért arra is, hogy a jelenleginél több pedagógusra van szükség, mivel a pályakezdők több mint fele az első években lemorzsolódik. A PSZ szerint az iskolapszichológusok számát is emelni kell; míg például a szomszédos Szlovákiában negyven diákra jut egy ilyen szakember, addig nálunk ezer tanulóra.

Tóth Tünde, a PSZ alelnöke hangsúlyozta: továbbra is nagy gondot jelent a nevelést, oktatást segítő (NOKS) kollégák és technikai alkalmazottak alacsony bére.

Azt mondta, az érintettek elfogadják a Tisza-kormány által ígért 25 százalékos emelést, de szeretnék azt már most, szeptember elsejétől megkapni, a következő tanévtől pedig a garantált bérminimum 150 százalékát szeretnék keresni. Céljaik elérése érdekében újabb országos aláírásgyűjtő akcióba kezdtek

- közölte az alelnök.

Gosztonyi Gábor, a szervezet másik alelnöke arról beszélt: három éve kezdeményezték az egységes gyógypedagógiai és módszertani intézmények (EGYMI-k) átvilágítását, amely mostanra zárult le.

Megfogalmazása szerint az ombudsmani jelentés "katasztrofális állapotokat" tárt fel: az érintett intézmények több mint felében nem megoldott a teljes akadálymentesítés, sőt, tíz százalékában semmilyen akadálymentesítés nincs, az intézmények jelentős része felújításra szorul, 16 százalékában pedig semmilyen fejlesztő tevékenység nem folyik.

Az alelnök közölte: a PSZ gyógypedagógiai tagozata kidolgozott ötletekkel várja az egyeztetést.

Borítókép: Totyik Tamás elnök (k), Tóth Tünde és Gosztonyi Gábor alelnökök a Pedagógusok Szakszervezetének Mire lesz pénz? Oktatáspolitikai elképzelések - költségvetés címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten 2026. szeptember 1-jén. MTI/Kovács Márton