Távmunka, részmunkaidő: messze vagyunk még Európától

A kormányzat célja, hogy a következő időszakban évente egy százalékkal bővüljön a munkaerő piacon jelen lévők száma. Jelenleg Magyarországon a foglalkoztatottság aránya 57, míg az Európai Unióban átlagosan 63 százalék.

Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint a foglalkoztatottak száma évente akár 40 ezerrel is bővülhet a jelenlegi 4-4,2 százalékos gazdasági növekedés mellett. Számuk jelenleg is növekszik, de a bővülés üteme nem kielégítő. A foglalkoztatottság az utóbbi tíz évben csak egyszer emelkedett jelentős mértékben, 1999-ben mintegy 110 ezer fő lépett be a munkaerő piacra.

Mindeközben a statisztikai értelemben munkanélküliek, azaz a regisztrált álláskeresők száma is növekszik. Jelenleg 260 ezren kapnak munkanélküli vagy szociális ellátást, míg 140 ezer főt csak nyilvántartanak a munkanélküli hivatalokban.

A foglalkoztatási programokra szánt 100 milliárd forintból az idén a kormányzat 45 milliárd forintot költ felnőttképzésre, ami mintegy 900 ezer ember képzettségi szintjét emelheti. A jelenleg futó programok során igyekeznek kiküszöbölni a korábban a felnőttképzésre jellemző problémákat. A már magasabb iskolai végzettségűek helyett ezúttal az aluliskolázottakra szabták a támogatást. A program kialakítása során a tárca arra összpontosított leginkább, hogy olyan szakembereket képezzenek, akikre szükség van. Cél, hogy a képzésben résztvevők végzettsége legyen megfelelő szerkezetű, és földrajzilag is igazodjon a munkerőpiaci igényekhez.

Nem tipikus a részmunkaidő

Csizmár Gábor az idei, illetve jövő évi foglalkoztatási programok ismertetése során kiemelte, hogy a száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák.


Olaszországban dolgoznak a legtöbbet a részmunkaidősök


A Munkaügyi Minisztérium által közzétett adatok alapján az Európai Unióban a részmunkaidős foglalkoztatás jóval elterjedtebb, mint Magyarországon. 2002-ben az Unió 15 tagállamában a munkavállalók 18 százaléka dolgozott részmunkaidőben, míg Magyarországon ugyanez az arány 2,9 százalék volt. Ez a forma Hollandiában a legelterjedtebb, ahol a munkavállalók 44 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Legkevésbé Görögországban népszerű, ahol 5 százalék körüli az aránya.