Tények a 7. ILO konferencia tükrében

"Átmenetek menedzselése: kormányzatok a tisztességes munkáért" címmel rendezték meg a február 14.-ei héten Budapesten az ILO 7. konferenciáját, ahol részt vett Gyurcsány Ferenc - Magyarország miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker - Luxembourg miniszterelnöke és egyben az Unió soros elnöke, Danial Akhmetov - Kazakhsztán államfője, valamint Lawrence Gonzi - Málta államfője. Az ötnapos Európai Regionális Konferencia során napvilágot látott valamennyi, a régiót érintő munkaügyi probléma, illetve az azokat érintő megoldási javaslatok.

A főbb napirendi pontok egyike a befektetések tekintetében világviszonylatban is kiemelt helyet elfoglaló Európai régió egy főre eső GDP-jének elfogadhatatlanul alacsony mértéke volt. Mint az megállapításra került, 2002-ig Közép-Európa országai közül csupán 6 tagországnak sikerült elérnie a 1989-nél magasabb egy főre jutó GDP-szintet. Az ILO felmérése szerint a relatív szegénység a Macedón Köztársaságban 19,9 százalék, Lengyelországban 16,9 százalék, Közép-Kelet-Európában pedig átfogóan 12,3 százalék. A nemzetközi adatok szerint ez a mutatószám Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a legalacsonyabb, itt 7,9 és 5 százalék, nem úgy, mint a szélsőségesen szegény FÁK-államokban -így többek között Örményországban, Azerbajdzsánban, Kirgizisztánban, Tadzsikisztánban, Moldáviában- , ahol átlagosan 48 százalékos szegénységet mutattak ki.
A gyors gazdasági növekedés ellenére az átlagos jövedelmek jóval az elvárt szint alatt vannak - többek között e kedvezőtlen tendencia javítására vonatkozó javaslatokat tárgyaltak meg a konferencia keretében.

A konferencia -jelmondatának megfelelően- kifejezetten azokra a problémákra és kihívásokra fókuszált, melyek a országos szintű kormányzati problémák alapját jelentik. Ezek:

- a fiatalok foglalkoztatása, így a beiskolázás és a munkába állás közti átmenet kérdéskörei,
- a rugalmasság és a biztonság egyensúlyba hozása a munkaerőpiacon,
- a migráció problematikái,
- az öregedő társadalom és a nyugdíjreform témaköre.


Kiemelt és elsődleges témaköre volt a konferenciának a fiatalok foglalkoztatásának témaköre, mivel az ILO felmérései szerint az elmúlt évtizedben világszerte 88 millió (!) fiatal munkanélkülit tartottak nyilván. Bár az Európai Unióban csak 14,5 százalékos volt ez az arány, Közép-, Kelet-Európa és a FÁK-országokban egyre kedvezőtlenebb tendenciát mutattak ki a fiatalok foglalkoztatása terén. A nemzetközi szervezet jelentése szerint Ausztria, Németország és Svájc kivételével az uniós fiataloknak kétszer nagyobb esélye van a munkanélküliségre mint az idősebb munkavállalóknak.
A konferencián tárgyaltak összegzésével végül kiderült, hogy a megoldás kizárólag a gazdasági aktivitást eredményező oktatási rendszerrel, így a duális (elméleti és gyakorlati) oktatással, valamint a pályaválasztási döntés elősegítésével és pályakezdők számára biztos munkahelyek teremtésével valósítható meg.

A konferencia második témájaként a rugalmasság-stabilitás-biztonság munkaerő-piaci megteremtése szerepelt. Ennek keretében a gyorsan változó munkaerőpiac szabályozási-, és rugalmasabbá tételének módjaira tértek ki. Megállapították, hogy változtatni kell azon a jelenlegi szabályozáson, melynek eredményeként máig nem változott az egy munkahelyen eltöltött alkalmazotti viszony átlagos ideje. A nemzetközi tanulmány szerint erős a tendencia annak irányába, hogy az időszakos munkaviszonyt határozatlan idejűvé alakítsák át. Ezt a kimutatások is alátámasztják: Dániában a szerződések 65 százalékát, Hollandiában pedig 55 százalékát alakították át az elmúlt évben határozatlan idejű munkaviszonyra. Ennek megfelelően a munkahelyi stabilitás az utóbbi tíz évben majdhogynem stagnált: Európában 10,5-ről 10,6 évre változott, míg az Egyesült Királyságban továbbra sem emelkedett 8 évnél hosszabbra az egy munkahelyen eltöltött átlagos időtartam.

A harmadik, de főképp vitatott témakör a migráció volt, mely az unió bővítését követő 26,5 milliós migrációs létszám miatt érzékeny pontja az ILO politikájának. A régió teljes munkaerő-létszámának közel 4 százalékát kitevő migráció a gazdasági kimutatások szerint is növekedni fog a közeljövőben. Gazdasági számítások is alátámasztják, hogy Kelet-Európával ellentétben -ahol a volt szovjet köztársaságok és az Orosz Föderációból induló migráció tapasztalható túlnyomórészt -, Nyugat-Európában rendkívül változatos összképet mutat a bevándorlók megoszlása. Példaként említik Németországot, ahol a leginkább törökökből álló külföldi nemzetiségű bevándorlók 7,3 millió főt tesznek ki, szemben az EU-tizenötökből érkező 1,8 milliós bevándorlási létszámmal. Csak becslések vonatkoznak arra, hogy a 2000-ben Nyugat-Európában élő bevándorlók közül 22 millióból hozzávetőlegesen 3,3 millió tartózkodik illegálisan az adott célországban, míg ez a mutatószám az Orosz Föderáció tekintetében eléri az 5 millió főt.

"Az öregedő társadalom" címszó alatt a mutatószámokkal is alátámasztott egyre magasabb várható élettartam aktívabb kitöltésétről tanácskoztak. Az élethosszig tartó tanulást a jelenlegi 73 éves átlagéletkor és a 2050-re 80 évre becsült életkor mellett kiemelkedően fontos feladat. Az ILO által végzett felmérés szerint Nyugat-Európában a legmagasabb az idősek aránya a fiatalokéhoz képest, de egyre jobban jellemzi az elöregedés a Közép-Európai térséget is. A demográfiai nyomás ellensúlyozása a konferencia tanúsága szerint csak úgy oldható meg, ha a nők, fiatalok és munkaképes idősek foglalkoztatási szintjeit bővítik és a nyugdíjkorhatárt kitolják. Egy megoldási lehetőség szerint a fokozatos nyugdíjazás lehetőségét törvényileg is be kéne iktatni és ösztönözni kell a magán-nyugdíjpénztárakhoz való csatlakozást az állampolgárok számára.


A konferencia kapcsán Juan Somavia, az ILO főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a mostani rendezvény lehetőséget nyújtott "a megfelelő munkahelyek teremtésének a világgazdaságra gyakorolt hatásának az elemzésére, hozzájárulva az eljárásmódok, politikák és irányelvek fejlődéséhez úgy, hogy a globalizáció révén megfelelő munkahelyet teremtsünk mindenkinek".



Garai Katalin