Titkolóznak a cégek a fizetésről az állásbörzéken

"Nem mondanak semmit. Mindenütt csak azt hajtogatják, hogy versenyképes fizetést adnak" - mondja Hõs Attila, aki egyenesen a Szegedi Tudományegyetemrõl érkezett a mûegyetemi állásbörzésre. Szerveztek buszt is, jó kis kirándulási lehetõségnek tûnt, meg itt azért több cég van, mint a szegedi állásbörzén volt - teszi hozzá.

"Azért ha valaki ügyes, gyorsan kiderítheti, hogy mennyit fizetnének az adott cégnél" - szól bele a beszélgetésbe Attila egyik haverja. - "Ha rákérdezel konkrétan, hogy megadják-e a három-négyszázezret, akkor arra rámondják, hogy igen. Aki pedig tisztában van a realitásokkal, az nem tévedhet nagyot."

Márpedig azokkal a bizonyos realitásokkal nincs mindenki tisztában. Szabó Zoltán, a Trenkwalder Multiman nevû munkaerõközvetítõ cég tanácsadója szerint sok diák még mindig azt hiszi, hogy egy jó diploma nemcsak az állást biztosítja, hanem a csillagászatinak mondható fizetéseket is. "A baj nem is ezzel van, mert a diákok gyorsan visszaránthatók a földre. A cégek viszont néha ugyanolyan irreálisan látják a dolgokat, mint a diákok, csak fordított szemszögbõl: minimális fizetéseket kínálnak egy minden szempontból ideális jelöltnek, aki aztán adott esetben akár külföldre is elmegy több pénzért" - tette hozzá lapunk kérdésére Szabó Zoltán.

És nem ez az egyetlen dolog, ami megváltozott a kezdeti állásbörzékhez képest. "Hat-nyolc évvel ezelõtt még vezetõ pozícióba kerestek embereket a multinacionális vállalatok. Az is megtörténhetett, hogy a találkozó másnapján már dolgozni ment az illetõ. Most viszont a talpasokat keresik, persze kisebb fizetésekért, kisebb karrierlehetõségekkel. Aki most bekerül egy multihoz, a középvezetõi pozícióra is éveket várhat" - mondta a tanácsadó.

Az állásbörzén ráadásul nem nagyon dõl el semmi a szakember szerint. A cégek itt egy elõzetes merítést végeznek: felmérik, hogy kit érdemes visszahívni. Tudják ezt a börzézõk is, de azért nem árt az óvatosság. Az egyik srác például egy nagyon helyes, bár kopott "Kispál és a Borz" feliratú pólóban feszít, amin a ránézésre cigarettaégette lyukak pedánsan be vannak foltozva.

"Programozónál nem számít, meg úgyse azok fognak kérdezni az állásinterjún, akik itt vannak" - közli szárazon. Erre a mellette álló barátja közbeveti, hogy õ már volt állásinterjún, és most több embert is látott itt a kérdezõk közül. Ezért van ingben, teszi még hozzá halkan.

Úgy tûnik, az sem üres frázis, hogy kevés a frissdiplomás mûszaki végzettségû szakember Magyarországon - ez meglátszik az állásbörzén is. Az egyik cég standján elmondták, hogy körülbelül ötven emberrel beszéltek az elsõ napon, de akár ennek a dupláját is szívesen meghallgatták volna. Fejlesztéseket terveznek ugyanis, amihez kell a munkaerõ.

Nagy probléma még, hogy alig van, aki szívesen költözködne a munkavállalás miatt. Talán Budapest vonzó célpont, az is a relatív magasabb fizetések miatt. De vidéken a termelõ cégek így még nagyobb szakemberhiánnyal küzdenek - mondta Szabó Zoltán. "Ennek két dolog lehet a következménye: az egyik, hogy a vidéki bérek emelkednek, a másik, hogy a cégek elvárásai csökkennek."

"Nézelõdök, megpróbálok minél több infót összegyûjteni és bekerülni a lehetõ legtöbb céges adatbázisba" - elemzi saját "börzetaktikáját" Skrionya Dávid gépészhallgató. Õ is - mint a legtöbben - az ismert cégeket keresi fel elsõként, a kisebbeket, kevésbé ismert neveket hanyagolja.

Másoknak ettõl eltérõ a taktikája: Hingl Édua kalauzzal a kezében pipálgatja ki azokat a cégeket, amelyeket felkeres. "Nem találtam meg mindent, most megyek térképért" - közli határozottan. Egy picit amúgy is kilóg a sorból: nem mûszaki egyetemet végzett, hanem jogot. "A jogi állásbörzén nem találtam nekem való munkákat: a nagy ügyvédi irodák kevés pénzért akarják foglalkoztatni az embert, ráadásul még majdnem nekem kell örülnöm, hogy egyáltalán náluk dolgozhatok. Meg különben is, engem a társasági jog érdekel."

A börzén egyébként 212 cég van jelen. Idén már három szinten 1120 négyzetméteren állítottak ki a vállalatok, és 150 négyzetméter interjú- és tesztfülke is az álláskeresõk rendelkezésére állt. A BME Diákközpont adatai szerint a mûegyetem hallgatóinak 12 százaléka az állásbörze segítségével helyezkedik el.