Tízéves mélyponton a munkanélküliségi ráta az euróövezetben
Az euróövezetben 10,5 éves mélypontra csökkent, az Európai Unióban pedig történelmi mélyponton állapodott meg a munkanélküliségi ráta áprilisban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint.
Az euróövezet 19 tagállamában szezonális kiigazítással 7,6 százalékra csökkent áprilisban a munkanélküliségi ráta a márciusi 7,7 százalékról. Egy évvel korábban, 2018 áprilisában 8,4 százalékon állt a munkanélküliség az euróövezetben. Az áprilisban elért munkanélküliségi ráta 2008 augusztusa óta a legalacsonyabbnak számít az euróövezetben. A piac a márciusival megegyező, 7,7 százalékos munkanélküliségi rátát várt áprilisra is az euróövezetben.
Az Európai Unió 28 tagállamában szezonális kiigazítással 6,4 százalék, a márciusival megegyező munkanélküliségi ráta alakult ki áprilisban. Egy évvel korábban 7,0 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Az idén márciusban és áprilisban elért 6,4 százalék a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta az uniós nyilvántartás vezetésének 2000 januári kezdete óta.
Az Eurostat kimutatása szerint áprilisban 15,802 millióan voltak munka nélkül az EU 28 tagállamában, ebből 12,529 millióan az euróövezet 19 tagállamában. Márciushoz képest az EU-ban 108 ezerrel, az euróövezetben 64 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Az egy évvel korábbihoz képest az idén áprilisban 1,394 millióval kevesebben voltak munka nélkül az EU-ban és 1,147 millióval kevesebben az euróövezetben.
Áprilisban a Cseh Köztársaságban regisztrálták a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát, 2,1 százalékosat. Németországban 3,2 százalék, Hollandiában 3,3 százalék, Magyarországon pedig az Európai Unióban negyedik legalacsonyabb, 3,4 százalék (márciusi adat) volt a munkanélküliségi ráta az idén áprilisban.
A legmagasabb munkanélküliségi rátát, 18,5 százalékosat Görögországban regisztrálták (februári adat). Spanyolországban áprilisban 13,8 százalékos, Olaszországban 10,2 százalékos munkanélküliségi ráta alakult ki.
Az egy évvel korábbihoz képest három ország kivételével az EU minden tagállamában csökkent a munkanélküliségi ráta. Luxemburgban és Lengyelországban nem változott, Dániában pedig 5,2 százalékról 5,3 százalékra emelkedett. A legnagyobb csökkenést, 20,6 százalékról 18,5 százalékra (február-februári adat) Görögországban regisztrálták.
MTI
Az Európai Unió 28 tagállamában szezonális kiigazítással 6,4 százalék, a márciusival megegyező munkanélküliségi ráta alakult ki áprilisban. Egy évvel korábban 7,0 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Az idén márciusban és áprilisban elért 6,4 százalék a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta az uniós nyilvántartás vezetésének 2000 januári kezdete óta.
Az Eurostat kimutatása szerint áprilisban 15,802 millióan voltak munka nélkül az EU 28 tagállamában, ebből 12,529 millióan az euróövezet 19 tagállamában. Márciushoz képest az EU-ban 108 ezerrel, az euróövezetben 64 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Az egy évvel korábbihoz képest az idén áprilisban 1,394 millióval kevesebben voltak munka nélkül az EU-ban és 1,147 millióval kevesebben az euróövezetben.
Áprilisban a Cseh Köztársaságban regisztrálták a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát, 2,1 százalékosat. Németországban 3,2 százalék, Hollandiában 3,3 százalék, Magyarországon pedig az Európai Unióban negyedik legalacsonyabb, 3,4 százalék (márciusi adat) volt a munkanélküliségi ráta az idén áprilisban.
A legmagasabb munkanélküliségi rátát, 18,5 százalékosat Görögországban regisztrálták (februári adat). Spanyolországban áprilisban 13,8 százalékos, Olaszországban 10,2 százalékos munkanélküliségi ráta alakult ki.
Az egy évvel korábbihoz képest három ország kivételével az EU minden tagállamában csökkent a munkanélküliségi ráta. Luxemburgban és Lengyelországban nem változott, Dániában pedig 5,2 százalékról 5,3 százalékra emelkedett. A legnagyobb csökkenést, 20,6 százalékról 18,5 százalékra (február-februári adat) Görögországban regisztrálták.
MTI
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról