Több mint másfélmillió romániai keres külföldön munkát

Több mint másfélmillió romániai keres külföldön munkát 2003. november 21. FigyelőNet, Transindex Egy nemzetközi tanulmány szerint Románia munkaképes lakosságának tíz százaléka külföldön dolgozik, és ezzel havi 300 euró per fős jövedelmet biztosít családjának. A hazai hatóságok főleg a személyszállító cégeket hibáztatják a jelenségért. Ez év augusztusában az ország aktív lakosságának 10%-a külföldön dolgozott – legalábbis ez derül ki a Migráció Nemzetközi Szervezete (OIM) által készített tanulmányból, amely szerint 1,7 millió román állampolgár dolgozik Nyugaton, főleg Olaszországban, Spanyolországban és Németországban. Az OIM tanulmányából többek közt az is kiderül, hogy a hatóságok és a kivándorlók különbözőképpen fogják fel az illegális munkavállalással járó kockázatot. Amíg a romániai hatóságok amiatt aggódnak, hogy állampolgáraik így nem kapnak megfelelő szociális ellátást, és könnyen az emberkereskedők karmaiba kerülhetnek, addig a vendégmunkások 59%-a attól fél, hogy a helyi hatóság vízum, vagy munkavállalási engedély híján hazatoloncolja őket. A határon túl dolgozó romániaiak egyetlen gondja, hogy ne függesszék fel időlegesen vagy véglegesen a beutazási engedélyüket. A tanulmány arra is kitér, hogy azokban a családokban, ahol az egyik családtag külföldön vállal munkát, az egy főre eső jövedelem 300 euró körül van, míg egy itthon dolgozó hozzátartozóknál ez csupán 100 euró per fő. A felnőtt romániai lakosság 15 százalékának áll szándékában vendégmunkát vállalni, míg négy százalék legszívesebben végleg elhagyná az országot. Olaszország a fő célpont Ebben az évben a román állampolgárok legkedveltebb célpontja Olaszország volt, ezt választotta a külföldön dolgozók 25%-a. A második Németország 18, a harmadik Spanyolország 12%-al, majd Görögország (6%) és Magyarország (5%) következik. Törökországot 4% találta vonzónak, Ausztriát 2%, míg Franciaországot és Belgiumot 1-1%. Szakértők szerint a rangsorban szereplő első három állam közkedveltsége 2007-ig, a csatlakozás tervezett időpontjáig nem fog változni. Az OIM ezenkívül megjegyzi, hogy a hazai háztartások 12%-ban, vagyis 900.000 családnál legalább egy tag külföldön keresi a kenyerét. A szervezet emellett felvázolta azoknak a szellemképét, akik külföldön vállalnak munkát: általában 15 és 44 év közötti férfiak, középfokú vagy mesteriskolai végzettséggel, akik többnyire Erdélyből, a Partiumból, Máramarosból, a Bánátból, Moldvából és Bukarestből származnak. Az 1500 megkérdezett alany 72%-a – bevallása szerint – érvényes munkaszerződéssel rendelkezik, legalább két évre. A vendégmunkások elmondása szerint a legfontosabb, amire a külföldön szerencsét próbálónak szüksége van: egy szerződéses munkahely, az illető ország nyelvének az ismerete, szakmai felkészültség, pénz az utazáshoz, és már kint levő rokonok vagy barátok. Ugyanakkor csak 18,7 százalékuk gondolja úgy, hogy a tartózkodási vagy munkavállalási engedélyre is feltétlenül szüksége lenne, és csupán 10,6% szerint kell előzetesen lakást találni az illető országban. Mindössze 18,6 százalékuknak jelent gondot, hogy esetleg nem fognak jól kijönni a főnökkel vagy a kollegákkal, és 13,3% fél attól, hogy nem tud majd pénzt hazaküldeni a családjának. Hazudnak a vendégmunkások? Egy belga rendőrtiszt tegnap azt nyilatkozta, hazudnak azok a román állampolgárok, akik azzal hitegetik az otthon maradt hozzátartozóikat, hogy külföldön könnyen kaphatnak munkát – számol be a mai Cotidianul. “Így hallanak a romániai fiatalok irreális sikertörténetekről, és eldöntik, hogy ők is megpróbálják. De ha nem a legjobb egyetemi karokon végeztek évfolyamelsőként, akkor belépnek az illegalitásba egy olyan országban, amelynek a nyelvét sem ismerik" – fejtette ki a belga rendőr. Bogdan Budeanu, az emberkereskedelem elleni osztály felügyelő-helyettese szerint az illegális bevándorlásért leginkább a személyszállító cégek tehetők felelősé, amelyek kikölcsönzik az utasoknak a határ átlépéséhez szükséges pénzösszeget. „Miután felmutatták a valutát a vámosnak, sok „turista" koldulni indul" -- állítja Budeanu. A legutóbbi eset, amiről a rendőrség is értesült a Vaskapui határátkelőnél történt. Egy mikrobusz 15 utasa bevallotta a vámosoknak, hogy a sofőrtől kapták meg a kiutazáshoz szükséges pénzt. A sofőr is elmondta, hogy a főnökétől kapott 5000 eurót az indulás előtt, hogy ossza szét a határnál. Az utasokat visszafordították, míg az illető szállító cégnek visszavonták a működési engedélyét.