Topmenedzserpénzek - élen a németek

Topmenedzserpénzek – élen a németek 2004. november 30. " class="kapcsszoveg">M. Zs. J. Európa összes vezérigazgatója közül a németek keresnek a legtöbbet, forintban évente több százmilliót. Átlagjövedelmüket tekintve elmaradnak az amerikaiaktól, de a rövid távú bónuszok területén mindenkit megelőznek. hirdetés Ön mit szól hozzá? A meggazdagodni vágyó közgazdászoknak a német részvénytársaságok vezetői székeit kell megcélozniuk karrierjük végállomásaként. A német topmenedzserek ugyanis átlagosan harminc százalékkal keresnek többet brit, francia, holland, olasz kollégáiknál – állapította meg 303 részvénytársaság adataira alapozva a Hay Group tanácsadó cég jövedelem-felmérése. Ebben azok a tőzsdére bevezetett vállalatok vettek részt, amelyek legalább évi egymilliárd eurós forgalmat bonyolítanak le. Az amerikai felsővezetők jövedelme azonban elhúz az európaiak mellett, a német felsővezetői átlagjövedelem egyharmadával. Az Európai Unió harcba szállt a felsővezetői jövedelmek mértéktelen növekedése ellen.Kevésért is sokatA tőzsdére bevezetett német részvénytársaságok többsége már minimális eredményt is díjaz, a profit egyszázalékos növekedése például jelentős összegekkel dagasztja év végén a vezérigazgatók pénztárcáját.Rövid távon a magyarok is jókAmíg az európai országok többsége arra törekszik, hogy a felsővezetők bére minél nagyobb arányban a hosszú távú sikerektől függjön, a német menedzserek bónuszának és prémiumának kétharmada az éves eredményektől függ. Ebben a tekintetben a németeknek még az ameriakat is sikerül megelőzniük, azoknak a fizetése magasabb arányban függ a cég hosszú távú sikereitől. Máshol az európai nagyvállalatoknál egyébként az utóbbi időben növelték a fix bér arányát is a teljes jövedelemhez viszonyítva. Nagy-Britanniában például a topmenedzserek fizetése 40, Hollandiában 54 százalékban független a teljesítménytől. Franciaországban ez az arány jóval alacsonyabb, de ott a változó bér nagy része a hosszú távú eredményekhez van kötve. A hosszú távú ösztönzési programok tekintetében a magyar vállalatok sem járnak az élen. A Mercer Tanácsadó Kft. hazai jövedelem-felmérésének adatai szerint csak a cégek harmadánál létezik hosszú távú ösztönzési program, és az első számú vezetők esetében a rövid távú ösztönzők átlagos mértéke a bruttó alapfizetés 50 százaléka körül mozog.Magyar számokA többi európai országgal összehasonlítva a magyarországi cégek első számú vezetőinek jövedelme igen szerénynek mondható. A Hewitt Inside tanácsadó cég jövedelem-felmérésének adatai alapján a vezérigazgatók évente átlagosan 20 millió forinttal lesznek gazdagabbak. A részvényopciós programok és az egyéni bónuszok azonban itthon is az egekbe röpíthetik az összeget.Legalább tudjuk!A Hay Group abszolút számokat nem ismertetett - cserébe a vállalati adatszolgáltatásért -, és Németországban a felsővezetői béreket nem kötelező nyilvánosságra hozni, néhány vezérigazgató jövedelme mégis ismeretes. Az Adidas vezetője saját bevallása szerint 425 millió forintot (1,7 millió euró) keresett tavaly. A Daimler-Chrysler vezére 7,63 millió eurót (több mint egymilliárd forintot), de még így is elmaradt a Deutsche Bank mellesleg mérleghamisítási gyanúba keveredett elnökétől, aki 11 millió euróval (2,75 milliárd forinttal) lett tavaly gazdagabb. Az Enron botrány óta egyébként több európai országban kötelezik a vezérigazgatókat, hogy tegyék nyilvánossá éves jövedelmük összegét. Így Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Nagy-Britanniában és Svédországban senkinek sem kell találgatnia a topmenedzseri fizetéseket illetően.Brüsszel: kollektív felelősséget!A vállalati botrányok után az Európai Unió is gátat akar szabni a felsővezetői jövedelmek mértéktelen és indokolatlan növekedésének. A befektetők és a közvélemény bizalmának visszaállítása végett novemberben megszületett bizottsági javaslat végül is nem a bérek nyilvánosságra hozatala mellett szállt síkra, hanem a vezetők felelősségre vonása mellett. A tervek szerint a számviteli szabályozásba bevezetnék a kollektív felelősség fogalmát, ami jelentősen megváltoztatná a topmenedzserek helyzetét. A javaslat értelmében a részvénytársaságok vezetőségi testületének egyetemlegesen felelősséget kell majd vállalnia az éves beszámolókban megjelenő pénzügyi és egyéb, nem pénzügyi vonatkozású, de kulcsfontosságú információkért. Ha a cégvezetés nem tenne eleget az új rendelkezéseknek, a tagállamok szankcióival kellene számolnia.