Tovább kell dolgozni a nyugdíjért Európában
A kormányok Európa-szerte igyekeznek növelni az idősek munkakedvét, mivel az elöregedés miatt hosszabb távon csak így finanszírozható a nyugdíjrendszer, és így elégíthető ki a gazdaság munkaerő-szükséglete - értesült a Világgazdaság.
Jean-Louis Borloo francia munkaügyi miniszter a napokban bejelentette: a munkanélküliség csökkentését célzó átfogó csomagterv keretében az állam átvállalja az ötven év felettiek bérének kifizetését, ha az illető nonprofit szervezetnél helyezkedik el, és korábban munkanélküli-segélyt kapott.
Franz Müntefering német munkaügyi miniszter szeptember 13-án terjeszti a kabinet elé az Initiative 50 plus elnevezésű csomagot. Eszerint az ötven évnél idősebb munkanélkülieket alkalmazó cégek egy-három éven keresztül az ilyen dolgozó bérköltségének 30-50 százalékának megfelelő állami támogatást kapnának. Ez Müntefering szerint 50-70 ezer idősebb személy munkába állását segítheti.
A finneké az iskolapélda
Az idősek munkába állítása terén sokan Finnországot tekintik követendő példának. A helsinki kormány átfogó reformjainak köszönhetően az elmúlt egy évtizedben egyharmadával, 51 százalékra nőtt az 55-64 éves korosztály aktivitási aránya. A siker kulcsa az volt, hogy egyszerre alakították át a vállalatok működését, valamint a jóléti és a nyugdíjrendszert. A cégeknél az idősek igényeihez igazították a munkafolyamatokat, ezzel egy időben szigorították a korengedményes és a rokkantsági nyugdíj feltételeit. A tavaly életbe lépett nyugdíjreform rugalmas, 63-68 év közötti korhatárt szab meg; aki tovább dolgozik, az sokkal magasabb nyugdíjra számíthat.
Az idősek munkában tartását az EKB elemzői is szorgalmazzák. A bank elemzésében arra figyelmeztet, hogy nem a bevándorlás, hanem a munkaidő növelése és a nyugdíjkorhatár kitolása jelenthet megoldást a társadalmak elöregedéséből származó problémákra - írja a Világgazdaság.
Kapcsolódó anyagok:
Franz Müntefering német munkaügyi miniszter szeptember 13-án terjeszti a kabinet elé az Initiative 50 plus elnevezésű csomagot. Eszerint az ötven évnél idősebb munkanélkülieket alkalmazó cégek egy-három éven keresztül az ilyen dolgozó bérköltségének 30-50 százalékának megfelelő állami támogatást kapnának. Ez Müntefering szerint 50-70 ezer idősebb személy munkába állását segítheti.
A finneké az iskolapélda
Az idősek munkába állítása terén sokan Finnországot tekintik követendő példának. A helsinki kormány átfogó reformjainak köszönhetően az elmúlt egy évtizedben egyharmadával, 51 százalékra nőtt az 55-64 éves korosztály aktivitási aránya. A siker kulcsa az volt, hogy egyszerre alakították át a vállalatok működését, valamint a jóléti és a nyugdíjrendszert. A cégeknél az idősek igényeihez igazították a munkafolyamatokat, ezzel egy időben szigorították a korengedményes és a rokkantsági nyugdíj feltételeit. A tavaly életbe lépett nyugdíjreform rugalmas, 63-68 év közötti korhatárt szab meg; aki tovább dolgozik, az sokkal magasabb nyugdíjra számíthat.
Az idősek munkában tartását az EKB elemzői is szorgalmazzák. A bank elemzésében arra figyelmeztet, hogy nem a bevándorlás, hanem a munkaidő növelése és a nyugdíjkorhatár kitolása jelenthet megoldást a társadalmak elöregedéséből származó problémákra - írja a Világgazdaság.
Kapcsolódó anyagok:
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák