Unatkozó nyugdíjasok vagy dolgozó fiatalok? Egyre több magyar lakik Spanyolországban

Vannak nagy szerelmek, amelyek sohasem múlnak el? Talán a kellemes mediterrán klíma lehet az oka? Annak ellenére, hogy egész Európában Spanyolországban a legmagasabb a munkanélküliség, az EU segítségére szorul, az országot durva tüntetések és szeparatista törekvések kavarják fel, negyedévről negyedévre nő a bevándorlók száma. Az országban szerencsét próbáló magyarok száma is, ha csak szerény mértékben is, de növekszik.

Nem a nyugdíjasok heppje ez

A spanyol munkaügyi minisztérium kebelében működő Secretaría General de Inmigración y Emigración (Be- és Kivándorlásügyi Általános Titkárság) adatai szerint június végén 11 821 magyar állampolgár élt
hivatalosan a Spanyol Királyságban, ez 300 fővel, 2,6 százalékkal több a negyedévvel korábbinál, és majdnem 1100 fővel, 10,1 százalékkal magasabb szám a 2011 júniusi értéknél. Ezt negyedéves összehasonlításban csak az észtek, egy éves visszatekintésben pedig az észtek és a görögök haladták meg százalékosan az európai országok közül. (Néhány kis jelentőségű, alacsony számokkal bíró országot az összehasonlításból kihagytunk.)

Gondolhatnánk, hogy a kellemes klíma miatt unatkozó magyar nyugdíjasok százai választják maguknak ezt az országot lakóhelyül, de ez több okból is aligha valószínű. A részletes statisztikákból kiderül, hogy az említett 11 821 főnek mindössze 1,6 százaléka 64 év feletti, azaz kevesebb, mint kétszáz fő. A magyarok 91,2 százaléka a 16 és 64 év közötti aktív népességhez tartozik, azaz nagy valószínűséggel dolgoznak, esetleg tanulnak kint, a többi, 7,2 százalékuk pedig gyermek. Az ott élő dánoknak például 28, a finneknek 30, a németeknek 19 százaléka nyugdíjas korú, náluk van nagyobb szerepe a nyugdíjas-kivándorlásnak.

A görögök jövögetnek, de kevesen vannak

Ez az alig 12 ezer fő persze abszolút összehasonlításban alacsony szám, egyrészt elmarad a Németországban, Ausztriában vagy Nagy-Britanniában élő, dolgozó sok-sok tízezernyi magyar számától (linkjeink a cikk cégén), másrészt a Spanyolországban élő egyéb bevándorlók tömegeitől is. Az ibériai országban 908 ezer román, 819 ezer marokkói, 243 ezer brit él (ez utóbbiak 30 százaléka is nyugdíjaskorú), valamint 222 ezer kolumbiai és 186 ezer olasz. Bár a görögök száma százalékosan dinamikusan növekszik, még mindig csak 4700-an voltak. A világ összes országából érkező bevándorlók száma a második negyedévben 0,7 százalékkal 5,33 millióra növekedett, ezen belül az EU polgárainak száma 1,2 százalékkal, 2,16 millióra nőtt. Egy év alatt pedig 4,2 százalékkal emelkedett az EU-ból jött bevándorlók száma.

Statisztikák valóságos dzsungele

Egy másik adatbázis szerint, amelyet Spanyolország statisztikai hivatala szolgáltat, tavaly 1122 magyar bevándorló érkezett az országba, míg 2010-ben csak 915. A szlovákok száma is nőtt valamelyest, a márcsak nyelvi okokból is nagyságrendekkel nagyobb számokat produkáló románoké, a szintén jelentős lengyeleké és a cseheké viszont csökkent. A statisztikák között kiigazodni egyébként nehéz, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat például némileg eltérő számokat tart nyilván Spanyolországról, ami azért furcsa mert kérdésünkre válaszolva az EU-hivatalnál korábban azt közölték, hogy az adatokat az egyes tagországoktól kapják. Az adatszolgáltatás és a módszertan ráadásul csak ajánlás, nem kötelező érvényű. Sokszor a munkaügyi hivatalok és a népességnyilvántartás adatai különböznek egymástól, illetve egyik országban az egyik, a másikban a másik férhető hozzá.