Vállalat és egyetem - kinek tanulsz?

Vállalat és egyetem – kinek tanulsz? 2004. november 18. Bodolóczki Linda Inkább a főiskolákra jellemző, hogy közvetlen kapcsolatot ápolnak a munkapiac keresleti oldalán megjelenő vállalatokkal. Ez akár olyan előnyt is jelenthet, amellyel a végzős diák nyerő lesz a munkaerőpiacon. hirdetés Ön mit szól hozzá? A legtöbb magyarországi egyetem és főiskola alig tart fenn kapcsolatot cégekkel. A vállalati szféra általában csak szponzori-donori szerepben jelenik meg a felsőoktatási intézményeknél. Az oktatási intézmény sem úgy nem segíti elő a hallgató későbbi elhelyezkedését, hogy a valós igényekhez igazítja a tananyagot, sem pedig úgy, hogy élő kontaktust alakít ki a munkaerőpiac két oldalának szereplői között. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az intézmények állami finanszírozási rendszere nem ösztönöz az efféle vállalati kapcsolatépítésre.Nem a hallgatókat segítikAz egyetemek többsége csak annyival támogatja hallgatói elhelyezkedését, hogy például állásbörze szervezésével lehetőséget teremt a vállalatok és a diákok találkozására. A vállalati kapcsolatok a jó hírű, nagy egyetemeknél leginkább a tanárok, a kutatók, a PhD-hallgatók munkáját segítik, illetve a működtetéshez járulnak hozzá pénzügyi vagy más támogatással. A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen a munkaadók véleményét is igyekeznek figyelembe venni az oktatási irányvonalak kialakításánál. Rendszeresen készítenek például felmérést a mérnököket foglalkoztató munkáltatók igényeiről. A hagyományos műegyetemi állásbörzéken megjelenő cégek közül néhánnyal rendszeres kapcsolat is kialakult. „Az Audi például félévente nyílt napokat tart, gyárlátogatásokat, előadásokat szervez, és folyamatosan közli állásajánlatait az egyetemi lapban" - mondja Hajdú Csongor, a BME Diákközpont munkatársa.Speciális helyzetbenDunaújvárosban és környékén meghatározó foglalkoztató a Dunaferr, ennek ellenére a főiskolán végzetteknek csupán pár százaléka helyezkedik el a vállalatnál. Vannak azonban olyan szakok – kohász, anyagmérnök, informatikus és gazdasági – melyek végzőseiből jelentős számú szakembert felszív a vállalat. „Sokan ott töltik a gyakorlatot, és valamilyen módon a Dunaferrhez kapcsolódó szakdolgozatot írnak" – mondja dr. Kadocsa László, a DUF tudományos főigazgatója. A Dunaújvárosi Főiskola folyamatosan készít felméréseket arról, hogy a vállalatok mennyire vannak megelégedve az ott végzettek tudásával, és volt már példa arra, hogy a Dunaferr véleménynyilvánítása következtében módosították a tananyagot.Főiskolákon a hallgatókra marad a szervezésA főiskolán végző diákok sokkal többet profitálhatnak közvetlenül az iskolájuk és a munkapiac keresleti oldalán megjelenő vállalatok kapcsolatából. A kötelező gyakorlat hozzájárulhat ahhoz, hogy a végzősök már az utolsó évben vagy félévben olyan kapcsolatokat alakítsanak ki, amelyek javítják elhelyezkedési esélyeiket. Ez nem azt jelenti, hogy az összes főiskola diákjai nyerő helyzetben vannak, hiszen némelyik intézmény előírja ugyan a kötelező gyakorlatot, de vállalati hely keresésében nem segít hallgatóinak. Ha nem alakult ki az intézmény és a vállalatok között partneri kapcsolat, a diáknak magának kell megtalálnia a gyakorlati helyet, és meggyőzni arról a vállalatot, hogy őt válassza. Mivel ilyen esetben utóbbit csak annyi motiválja, hogy fél évig szinte ingyen dolgozik neki valaki, nem biztos, hogy a diák megfelelő tapasztalatokat szerez. Így veszélybe kerülhet a gyakorlat eredeti célja.Egy igazán szoros együttműködés„Az International Business School (IBS) főleg multinacionális vállalatokkal áll kapcsolatban, de együttműködik magyar cégekkel, minisztériumokkal, illetve azokhoz tartozó cégekkel is - mondja Ránki Zsuzsanna, az IBS vállalati kapcsolattartó referense. - Több mint 10 éves fennállása során az iskola nagyon sok céggel épített ki kapcsolatot, 30-40 körülire tehető azoknak a vállalatoknak a száma, melyekkel szoros partneri viszonyt tart fenn ." A legjobb a kapcsolat a GE-vel, a Budapest Bankkal, a Reiffeisen Bankkal, az Unileverrel, a Nestlével és a Danone-nal. A többi felsőoktatási intézménnyel ellentétben nem ösztöndíj-programokról, kutatásfinanszírozásról van ez esetben szó, hanem az elhelyezkedés segítéséről. A cégeket az intézmény gyakorlatilag annyira integrálja az iskola életébe, hogy a diákok nem tudják kikerülni őket. A vállalatok rendszeresen bemutatkoznak, prezentációkat tartanak, melyek célja az, hogy a diákok rátaláljanak a megfelelő gyakorlati helyre vagy fordítva. Az iskola célja, hogy a diákok versenyképes tudással fejezzék be tanulmányaikat, gyorsan és hatékonyan tudjanak integrálódni a munka világába. „A hallgatók többsége a tanulmányai befejezése után hamar el tud helyezkedni, és 60 százalékuk annál a cégnél marad, ahol a gyakorlatot töltötte" – mondja Ránki Zsuzsanna. Mivel gyakorlatilag bizalmi kapcsolat alakult ki a cégek és az iskola között, kölcsönösen segítik egymást; kevésbé valószínű, hogy a féléves gyakorlatot a hallgató csak fénymásolgatással, faxolgatással tölti.