Válság utáni válság: marad a munkanélküliség és a szegénység

Simai Mihály akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetének kutató professzora a Népszavának adott interjújában elmondta, ez a kérdés sokkal bonyolultabb annál, minthogy hangzatos bejelentésekkel megoldható lenne. Úgy gondolja, a vezetőváltásoknak nincs sok köze azoknak a problémáknak a kezeléséhez vagy megoldásához, amelyekkel a kormánynak szembe kell néznie. Egy nehezebben kormányozható, illetve kezelhető válság utáni világ van kibontakozóban, amelyre valószínűleg lassú gazdasági fejlődés, munkanélküliség, szegénység lesz jellemző.

Ennek fényében Simai Mihály nem vélekedik bizakodóan a következő tíz évre ígért egymillió munkahely megteremtéséről. Úgy gondolja, az is ismeretlen most, hogy az elkövetkező évtized technikai fejlődése milyen új szakmai keresletet és igényeket támaszt.

Simai Mihály szerint a magyar kis- és középvállalkozói szektor rendkívül vegyes. Bizonyos szintig alkalmassá tehető arra, hogy növelje a foglalkoztatottságot. A professzor szerint kérdéses, mennyire tartósak ezek a munkahelyek, milyen bérszínvonalat és távlatokat képesek nyújtani. Ez a szektor az államtól kapott, vagy remélt támogatásért alakít ki új munkahelyeket, vagy azért teremt álláslehetőségeket, mert hosszabb távon is kedvező gazdasági feltételekkel számol valamely igényes piacon. Alaposabb elemzésekre lenne szükség, hogy ezt eldöntsük - nyomatékosítja az akadémikus.

Sok vállalatnál az is gond, hogy a válság miatt utcára került embereket újra foglalkoztassák-e vagy más képzettségű és számú munkaerőt alkalmazzanak a konjunktúra javulása esetén - folytatja a professzor. Sok nagy társaság igyekszik a válság miatt máshonnan elbocsátott munkaerő képzett részéhez hozzájutni. Vannak, aki részmunkaidős álláshoz jutottak, de ez hosszabb távon nem jelent igazi megoldást - emeli ki a Világgazdasági Kutatóintézet professzora.

Népszava