Visszaélnek a kelet-európaiak kiszolgáltatottságával a britek

A Daily Mirror hétfői feltáró riportjának szerzője olyan litván munkavállalókat mutat be, akik egy állami kórházi beruházáson dolgoznak, és egy 39 órás ledolgozott munkahét után 9 fontnál (2700 forintnál) is kevesebbet kaptak kézhez.

A törvényes brit munkajogi rendelkezések alapján a munkavállalókat óránként 5,52 font minimálbér illeti meg, és a lap által megszólaltatott szakértők szerint a riportban szereplőhöz hasonló munkáért legalább 7,31 fontos órabér járna.
A cikkben szereplő 600 millió fontos állami kórházfejlesztési beruházást a Skanska nevű építőipari óriás végzi, amely azonban a munka jelentős részét alvállalkozóknak adta ki. A munkásokat toborzó alvállalkozó a kelet-európai munkavállalók fizetéséből még az általuk használt munkaeszközök "bérleti díját" is levonja.

A riportban bemutatott egyik fizetési papíron a bruttó kereset 234,00 font lett volna egy hétre, de különböző "visszatérítések" címén ebből a cég 225,20 fontot levont; az illető munkavállaló heti nettó bére így 8,80 fontra jött ki. Az egyik név nélkül nyilatkozó érintett elmondta, hogy egyes heteken ennivalót is alig tudnak maguknak venni, betegállomány és fizetett szabadság pedig nem jár nekik.

A UCATT építőipari szakszervezet szóvivője "harmadik világbelinek" minősítette az esetet.
A Mirror megjegyzi: mivel az Európai Unió bővítése óta 800 ezer kelet-európai érkezett a brit munkapiacra félő, hogy a visszaélések igen széleskörűek.

A jelenség ráadásul nem új keletű. Néhány hónapja Londonban az MTI-nek számoltak be megpróbáltatásaikról rászedett magyarok, akiket munkalehetőség ígéretével csalt ki egy kitelepült magyar "közvetítő" csoport Nagy-Britanniába.
Elmondásuk szerint az "állásközvetítők" az ő nevükben, helyi bankokban több ezer font összegű "vállalkozáskezdési" hiteleket vettek fel. Az összeget azonnal el is költötték nagy értékű műszaki cikkekre, amelyeket a feketepiacon adtak el.

A bevételből a hitel tényleges felvevői semmit nem láttak, mert azt mondták neki: még ők tartoznak a kiutaztatásért, a szállásért és az ellátásért. Amikor egyikük tiltakozni próbált, megverték.

Nagy-Britannia az EU-bővítés 2004-es első hulláma után azonnal megnyitotta az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt a brit munkapiacot, lemondva a csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti időszakról.

A brit kormány annak idején évente 5-13 ezer kelet-európai munkavállalóval számolt, de a hivatalos adatok szerint is több mint 800 ezren érkeztek.