Állandósul a munkaerőhiány - az ukrán menekültek enyhíthetik valamelyest
Továbbra is a teljes foglalkoztatáshoz közeli csúcson a munkaerőpiac, a gazdasági fejlődének azonban nem a dolgos kezek hiánya, hanem a háború miatt ismét szakadozó termelési láncok, az alapanyaghiány és az energiaárak szabnak korlátot - így kommentálták a legfrissebb statisztikai adatokat az elemzők.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki kommentárjában, hogy a foglalkoztatás növekedésében a legnagyobb szerepet az elsődleges munkaerőpiac játszotta. Bár nőtt a külföldi telephelyen dolgozók száma is, azonban a koronavírus-járvány előtti szintet még nem érte el. A kiemelkedő éves növekedésben elsősorban az előző évhez képest kedvezőbb vírushelyzetnek van szerepe, illetve a dinamikus gazdasági bővülésnek. A foglalkoztatás növekedése minden korosztályt érintett. A historikusan is magas foglalkoztatás ugyanakkor egyre erősödő munkaerőhiánnyal párosul, ami a bérek emelkedéséhez vezet. Regős Gábor a következő időszakban nem számít érdemi változásra a munkaerőpiaci adatokban.
Az orosz-ukrán háború foglalkoztatási hatása kettős lehet: mivel a harc gazdasági hatásai világszerte negatívak lesznek, ez egyrészt némiképp visszafogja a foglalkoztatást, másrészt azonban az Ukrajnából elmenekültek egy részének munkába állása segítheti az üres álláshelyek betöltését. A magas beruházási ráta szintén a foglalkoztatás bővülésének irányába hat - tette hozzá.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. A gazdaság munkahelyteremtési képessége továbbra is erős, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is magas kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.
A Takarékbank várakozása szerint idén 3,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Az ukrajnai háborúnak a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásait egyelőre még nem lehet konkrétan számszerűsíteni, így további durva eszkaláció esetén érdemi negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaság számára. A menekültek egy része viszont átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot.
Az egyre élesebb munkaerőhiányos helyzet igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokra vonatkozó aggodalmakat is, mivel az elszabaduló energia- és alapanyagárakhoz hozzáadódva még tovább gyorsítja a bérnövekedés ütemét. A rendelkezésre álló munkaerő mennyisége - ismét - a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi. Így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvező a gazdasági növekedés szempontjából. Mindazonáltal a háború számos csatornán keresztül befolyásolja a gazdaság teljesítményét és egy ilyen helyzetben sokkal inkább meghatározó a háztartások viselkedése - például a jövőbe vetett hit mérséklődése és a fogyasztás visszafogása - semmint a munkaerőpiaci ingadozások.
A háború következtében egy újabb ütést szenvedett el a globális termelési láncok hálózata, így vélhetően a következő hónapokban is elsősorban az alapanyag és eszközhiány lesz az elsődleges korlát a növekedésben, nem pedig a munkaerőhiány. Az ING Bank szakértője ugyanakkor továbbra is úgy véli, hogy a piaci szereplők túlnyomó többsége csak átmeneti zavarokra számít és ez nem befolyásolja érdemben a munkaerővel kapcsolatos hosszabb távú terveiket. Így továbbra is egy feszes, a béreket és az inflációt felfelé hajtó munkaerőpiaci helyzettel számol Virovácz Péter az idei év folyamán.
Fotó: unsplash.com