A friss októberi adatok szerint 4 millió 674 ezren dolgoztak Magyarországon, miközben 217 ezren voltak munka nélkül, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékra állt be. Bár a ráta látszólag stabil, a foglalkoztatotti kör zsugorodik, és egyre hosszabb időt vesz igénybe állást találni – ez jelzi a munkaerőpiac lassuló lendületét.

A munka jövője körül forrnak az indulatok: míg Dario Amodei szerint az AI akár a fehérgalléros állások felét is eltüntetheti pár éven belül, Elon Musk „mennyországot” ígér univerzális magas jövedelemmel. Jensen Huang úgy látja, nem a robotok, hanem a robotot használók veszik el a munkát - a techguruk véleménye szélsőségek között ingadozik.

A Z generáció világszerte a modern munkaerőpiac egyik legnehezebb rajtjával szembesül. Miközben a fiatalok munkanélkülisége több kontinensen rekordmagas, a toborzás lassul, a készséghiány mélyül, és az AI körüli bizonytalanság csak tovább rontja az esélyeket. Mi torzítja el leginkább a pályakezdők lehetőségeit 2025-ben?

Az Európai Unióban a 15–74 éves népesség 11,7 százaléka – mintegy 26,7 millió ember – nem tudja teljes mértékben kihasználni munkaerejét, derül ki az Eurostat friss adataiból. A „rejtett munkanélküliség” aránya Spanyolországban a legmagasabb, míg Magyarország a sereghajtók között van – nálunk mindössze a munkaerő 6,3 százaléka érintett.

A friss diplomások számára hét éve nem volt ilyen nehéz elhelyezkedni: a kezdő pozíciók száma 12 százalékkal csökkent. A vállalatok a bizonytalan gazdasági környezetben visszafogják a toborzást, inkább a meglévő munkaerőre és átképzésre támaszkodnak. A mesterséges intelligencia terjedése tovább szűkíti a pályakezdők esélyeit, ami hosszú távon a cégeknek is kockázatot jelent.

A cégautó kulcsfontosságú eszköz a vállalati mobilitás és munkavállalói juttatás rendszerében. A juttatás presztízst és kényelmet biztosít, ugyanakkor 2025-ben számottevő jogi és adózási változások léptek életbe, amelyek befolyásolják a felhasználás összköltségét. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az adózástól a könyvelésen át a belső szabályozáson és juttatási szempontokon keresztül, hogy segítsünk eligazodni a megváltozott keretek között.

A kormány döntése szerint 2026 februárjában ismét kifizetik a hathavi fegyverpénzt. Az egyszeri szolgálati juttatás több százezer rendőrnek, katonának, katasztrófavédőnek, pénzügyőrnek, valamint újdonságként a határvadászoknak és tisztjelölteknek járhat. Összegyűjtöttük és bemutatjuk a jogszabályi hátteret, a jogosultsági feltételeket és a várható kifizetéseket.

Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon esett vissza legdrasztikusabban a foglalkoztatottsági ráta az idei második negyedévben. Míg uniós szinten javult a munkaerőpiac teljesítménye, hazánkban több tízezer dolgozó tűnt el rövid idő alatt a statisztikákból – számolt be az Economx.hu.

2025. július 1-jétől fordulópont jött el a bérletiltások világában. A NAV és a bírósági végrehajtás új szabályokat vezetett be, amelyek minden érintett munkavállalónak és munkáltatónak fontos változást hoznak. A cél világos: a dolgozóknál a korábbinál több pénz maradjon, ugyanakkor a hitelezők is megkapják a járandóságukat.

Magyarországon több mint 341 ezer egyszülős család él, amelyekben több mint félmillió gyermek nevelkedik. A családok 80 százalékában az édesanya vállalja a teljes felelősséget, miközben a szegénységi kockázat náluk jóval magasabb az átlagnál. A munkaerőpiaci részvétel és az állami támogatások kulcskérdések számukra – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató elemzéséből.

A „tiszteletdíj” kifejezés sokak számára ismerős, mégis gyakran félreértett fogalom a magyar jövedelmi és adózási rendszerben. Részletesen összegyűjtöttük mit jelent a tiszteletdíj, miben különbözik a munkabértől, hogyan alakul az adózása 2025-ben valamint hogy milyen esetekben alkalmazzák leggyakrabban. Legyen szó megbízási jogviszonyról, önkormányzati tisztségről, nyugdíjas vagy diák státuszról – minden helyzetre pontos és naprakész útmutatót adunk.

Az EU-ban a 20–64 éves dolgozók 6,6%-a heti 49 óránál többet dolgozik, azaz igazi túlórás „robotként” teljesíti a munkáját. A túlmunka mértéke azonban jelentősen eltér az egyes országok között: míg Görögországban minden nyolcadik dolgozó hosszú munkaidőben van, Bulgáriában alig akad, aki heti 49 órát meghaladóan dolgozik - mutatnak rá az Eurostat legfrissebb adatai.

A grafológia, azaz a kézírás elemzésére épülő személyiségvizsgálat, évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját. Vannak, akik hatékony önismereti eszköznek tartják, mások szerint egyszerű áltudomány, amelynek semmi keresnivalója a modern pszichológiában vagy HR-gyakorlatban. De vajon valóban lehet-e következtetni személyiségre a kézírásból, milyen esetekben használják a grafológiát, és miért utasítja el a tudományos közösség döntő többsége.

2025 júniusában tovább csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, miközben a munkanélküliségi ráta stagnált – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A 15–74 évesek körében 4 millió 679 ezren dolgoztak, ami éves alapon közel 70 ezres visszaesést jelent, míg a munkanélküliek száma 212 ezer fő volt, 4,3 százalékos rátával. A trend már hónapok óta tart: a 2025. április–júniusi időszak háromhavi átlaga szerint is 49 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta ugyanakkor szinte változatlan maradt, ami arra utal, hogy a demográfiai fogyás mellett gazdasági tényezők is hatnak: kevesebb a munkahely, és sokan tartósan kiszorulnak a munkaerőpiacról.