Izland forradalmi lépést tett: a négynapos munkahét nemcsak megvalósult, hanem társadalmi és gazdasági sikertörténetté vált. A 36 órás hét ma már a dolgozók 90%-át érinti, miközben a termelékenység nőtt, a stressz csökkent, és a munka–magánélet egyensúlya javult. A Z generáció álma valóra vált – és a világ most árgus szemekkel figyel, hogy követheti-e ezt az utat - írja a Farmingdale Observer hírportál.

A vállalati juttatások világában egyre nagyobb teret nyernek azok a megoldások, amelyek egyszerre támogatják a munkavállalók jólétét és segítik a munkáltatók költséghatékony működését. A kulturális élményeket kínáló juttatások pontosan ilyenek – ráadásul 2025-ben akár a minimálbér összegéig adómentesen biztosíthatók. Az alábbiakban összegyűjtöttük a kultúra utalvány legfontosabb tudnivalóit: a juttatás maximális értékét, a felhasználási lehetőségeket, valamint a formai követelményeket, hogy mindenki tisztán legyen a lehetőségekkel.

A vállalkozások számára kiemelten fontos a vállalati gépjárműhasználat költségeinek pontos és NAV-kompatibilis elszámolása. Összegyűjtöttük 2025 évre vonatkozóan a hatályos szabályok és adatok alapján, hogyan számolhatók el az üzleti utak költségei kilométerdíj formájában, és miként történik az üzemanyag-elszámolás.

A sportbelépő továbbra is az egyik legkedveltebb eleme a cafeteria-rendszernek 2025-ben, hiszen adózási szempontból is kedvező keretek között segíti elő a munkavállalók aktív életmódját és egészségmegőrzését. Ugyanakkor érdemes naprakészen ismerni a legfrissebb szabályokat és változásokat, hogy a juttatás mindenki számára valóban előnyös legyen – ezeket foglaltuk össze az alábbiakban.

A Bérgarancia Alap a magyar munkajogi védelem egyik sarokköve, amely megóvja a dolgozókat akkor is, ha munkáltatójuk váratlanul fizetésképtelenné válik. Legyen szó felszámolásról vagy kényszertörlésről, az alap garantálja, hogy senki ne maradjon bér nélkül – még a legnehezebb helyzetekben sem. Az alábbiakban összegyűjtöttük a Bérgarancia Alapról szóló törvény legfontosabb rendelkezéseit és az igénylés részletes feltételeit, hogy senkit ne érjen váratlanul a támogatás lehetősége.

Az Eurostat 2024-es adatai szerint továbbra is jelentős foglalkoztatási egyenlőtlenségek tapasztalhatók az EU-ban nem és származás szerint, illetve a fogyatékkal élő emberek tekintetében. A nők, különösen a külföldön születettek, valamint a fogyatékossággal élők jóval alacsonyabb arányban dolgoznak, mint más csoportok.

Az Eurostat 2024-es adatai szerint az EU-ban a 15–24 éves fiatalok majdnem 15%-a munkanélküli volt, ami 0,4 százalékponttal magasabb az előző évinél. Miközben az idősebb korosztályok munkahelyi helyzete javul, a fiatalok egyre nehezebben találnak állást. Ez rámutat a fiatalok munkaerőpiaci nehézségeire és a célzott intézkedések szükségességére.

A nyári szezon közeledtével ismét a mezőgazdaság, a vendéglátás és az élelmiszeripar területén mutatkozik a legnagyobb kereslet a szezonális munkavállalók iránt – derül ki a WHC Csoport, Magyarország egyik vezető HR-szolgáltatójának friss piaci körképéből. Az előző évekhez hasonlóan a Balaton és a Velencei-tó térsége kiemelkedően aktív régióként jelenik meg a szezonális foglalkoztatás térképén.

Az előző havihoz és az egy évvel korábbihoz képest is 34-35 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a KSH áprilisi adatai szerint. Elemzők szerint az egyik hónapról másikra történő ekkora csökkenés mindenképp váratlan és meglepetésszerű, különösen úgy, hogy az előző hónapban még 20 ezer fős növekedésről számolt be a KSH.

Visszaesés látható a dolgozó fiataloknál: a munkahelyüket csak 51 százalékuk tartotta kellően stabilnak 2025. első negyedévében, ami csökkenést jelent az előző év utolsó negyedéhez képest, és elmarad a K&H ifjúsági index hosszú távú átlagától. Emellett a megbecsültség terén is bőven van tér a fejlődésre, ahogy a karrierkilátások szempontjából is javulhatna a helyzet.

Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak számos, nehezen számszerűsíthető gazdasági előnye van: a vámmentes uniós export, a működőtőke-beáramlás és a szabad munkaerőáramlás. Ezeknél jóval könnyebben megragadhatók a pénzbeli uniós támogatások hatásai, melyekről a GKI készített összefoglalót.

Az aktuális munkahely fennmaradására vonatkozó becslésekben érezhető leginkább a magyarok munkaerőpiaci helyzetével és körülményeivel kapcsolatos általános optimizmus, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a munkavállalók jócskán alábecsülik egy esetleges munkanélküliség esetén az újbóli sikeres elhelyezkedésre ráfordított idő és fáradság mértékét, derül ki a magyarországi BNP Paribas Cardif és a Medián legfrissebb közös kutatásából.

Az Európai Unió (EU) munkavállalóinak közel negyede rendszeresen dolgozik hétvégente is. Ez különösen igaz olyan szektorokra, ahol a munkavégzés nem állhat meg a hétvégén, vagy ahol a hétvégi forgalom különösen erős - olvasható ki az Eurostat adataiból.

Márciusban már a hatodik hónapja rekordalacsony szinten stagnált az euróövezeti munkanélküliségi ráta az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése alapján.