Bürokráciacsökkentés: A közfoglalkoztatottak a következők

A háttérintézmények után az állami cégeket is "újragondolná" a kormányzat Csepreghy Nándor szerint. A cél, hogy akik az állami szférából kikerülnek, megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon.

Az államtitkár elmondta, ma a 4,7 millió munkavállaló közül 1,1 millió közfoglalkoztatott, s ha ebből levonják a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatási szférában dolgozók számát, akkor is egy több százezres szám marad, ami magát az állami bürokráciát jelenti.

Úgy vélte, "Magyarország ma inkább számít sereghajtónak és inkább lehet éllovas, ha a bürokrácia csökkentését konzekvensen végig visszük". Ez a legfontosabb, mert meghatározza egy ország versenyképességét, hogy a vállalkozásoknak milyen bürokráciával kell szembe nézniük, és ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, amikor egy külföldi vállalkozás szeretne letelepedni Magyarországon - fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy a szabályozási környezetet is tekintve ma Magyarországon a legrosszabb a helyzet a régióban. Példaként említette, hogy egy vállalkozás az adókötelezettsége teljesítésére a régió országaihoz képest háromszor-négyszer több órát fordít. Elmondta, tavaly 108 olyan törvénymódosítást fogadott el a parlament, amelyek a vállalkozók működésének könnyítését szolgálták.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a bürokrácia csökkentése a vállalkozói szektornak és az államnak közös érdeke. Beszélt arról is, hogy a KAVOSZ által készített reprezentatív felmérés szerint ma a kis- és közepes vállalkozások 44 százaléka értékeli stabilnak a működését, 22 százalékuk kisebb fejlődésre számít, 24 százalékuk pedig a túlélésért küzd.