Eltűnnek az iskolások?

Míg 2009/2010-es tanévben 201,2 ezer középiskolás kezdte gimnáziumban (nappali tagozaton) a tanévet, addig 2016/2017-ben már csak 181,8 ezer gimnazista szerepelt a statisztikákban - írják.

Szüdi János oktatási szakértő szerint ennek részben demográfiai okai vannak, kevesebb az általános iskolás is, a fent említett időszakban 32 ezerrel csökkent az általános iskolában tanulók száma. A nyolc általános után pedig sokan nem gimnáziumba mennek, hanem szakiskolába. Az óvodákban is érződik a gyermekhiány, az elmúlt nyolc évben 11 ezerrel csökkent az óvodások száma.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a lapnak elmondta: "Az biztos, hogy a csökkenésben szerepet játszik az a politika által preferált szempont, miszerint egy jó szakma többet ér egy átlagos gimnáziumi érettséginél, sőt Orbán Viktor szerint az még egy diplomával is felér. Az elmúlt években a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is a szakképzést helyezte előtérbe a gimnáziumokkal szemben, egy minisztériumi háttéranyag pedig - amit nemrég a Magyar Nemzet ismertetett - a gimnáziumi férőhelyek további korlátozását helyezte kilátásba."

A gimnáziumokba való bejutást is nehezítették a szigorúbb felvételivel, és magasabb ponthatárokkal, a szigorúbb érettségi követelmények is rontottak a helyzeten. A Népszava szerint az elmúlt 12 évben sosem volt olyan kevés érettségiző, mint idén. Sokkal kevesebb az egyetemre jelentkezők száma is: míg 2010-ben 140 ezren adták be jelentkezésüket, idén már csak 106 ezren.

A 2016/2017 tanév eleji adatgyűjtés szerint a diákok 1,6 százaléka (7,1 ezer fő) szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 18 százaléka (78,2 ezer fő) szakközépiskolában, 38,5 százaléka (167,6 ezer fő) szakgimnáziumban tanult. Vagyis az összes középiskolás (434,7 ezer fő) 58,1 százaléka tanult a szakképzésben, és csak 41,8 százalék gimnáziumban

Népszava