Hazánk a 11. legvonzóbb befektetési célpont Európában

2006 rekord évnek számít Európában a külföldi befektetések és az általuk teremtett munkahelyek szempontjából, mivel 3531 projekt indult és ezáltal 211 373 új állás jött létre. Az elemzés szerint Nyugat-Európa és Kína után a közép- és kelet-európai régió a világ harmadik legvonzóbb területe a külföldi befektetők számára.

Az adatok azt mutatják, hogy bár a FDI-beruházások Nyugat-Európába irányultak, addig Közép- és Kelet-Európa az új munkahelyek szempontjából tarolt, mivel a befektetések által létrehozott új állások 51 százaléka ebben a térségben jött létre. Ez projektenként átlagosan 217 munkahelyet jelent, ami a triplája a nyugat-európai szintnek. Ebben a listában érte el Magyarország az előkelő hetedik helyet a 10 906 új álláshely megteremtésével. Az első helyen Lengyelország végzett.

Európa tőkevonzó képességében azonban 13 százalékos visszaesés tapasztalható, amelyben nagy szerepet játszott Kína és India jelentős térnyerése. A régiós országok közül az európai listán Lengyelország a 6., Csehország a 9., Oroszország a 13. Egyedül Románia menetelt előre, nem is akárhogyan, hiszen a tavalyi 12. helyezés helyett 7. lett. Magyarország a 11. helyet 108 projekttel érte el, szemben a tavalyelőtti 115 beruházással, ami akkor a 8. helyhez volt elegendő. A projekteket egyébként az autóipar és a szolgáltatások uralták.

A cél: a tőkevonzó képességek megtartása

A további európai befektetéseket tervező cégek számára a legkeresettebb célpontnak Németország számít, amelyet Csehország és Lengyelország követ, Magyarország pedig a negyedik, ami azt mutatja, hogy Közép-Európa megítélése a legjobb a többi európai régióhoz képest.

Európa és hazánk vonzerejének fenntartásához és jövőbeni növeléséhez elengedhetetlenek a minőségi reformok. Ez az esélyünk arra, hogy versenyben maradjunk az alacsony költségű munkaerőt kínáló ázsiai országokkal szemben - hangsúlyozta Havas István, az Ernst&Young vezérigazgatója.

A felmérésben résztvevő vállalatvezetők szerint ahhoz, hogy Európa továbbra is vonzó célpont legyen, a munkaerőpiac nagyobb rugalmasságát biztosító reformokra, az egyszerűbb adminisztratív eljárások kialakítására továbbá az innováció nagyobb mértékű támogatására lenne szükség.

Befektetési célpont reformok segítségével

"A helyzet jó és nem reménytelen" - fogalmazott Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkára. Véleménye szerint a versenyképesség növeléséhez reformokra van szükség az oktatás-képzés, adózás és üzleti környezet, innováció területén. Mint mondta, a felsőoktatásban a jogi, marketing és kommunikációs képzésekkel szemben a műszaki végzettségű, tudományos munkatársakra, mérnökökre van szükség. A szakképzésen belül pedig közösen kell együttműködni a vállalkozói szférával az igények feltérképezése érdekében.

A célok közül a gazdaságfejlesztési szakállamtitkár az adórendszer egyszerűsítését, adózáson belül a "többen fizessenek kevesebb adót" elv érvényesítését, a kis- és középvállalkozások finanszírozását, az EU források foglalkoztatást növelő felhasználását emelte ki és hozzátette: 2009 után várható csak a GDP-arányos adóteher középtávú csökkentése.

Egyed Géza emlékeztetett arra, hogy az "Üzletre hangolva" program keretében csökkentik a vállalkozások adminisztrációját és az évi több 10 milliárd forintot elérő költségmegtakarításokat eredményezően javítják a versenyképességet, a vállalkozások működésének hatékonyságát. A szakállamtitkár a tőkevonzó képesség meghatározó tényezői közé sorolta a politikai és pénzügyi stabilitást, a kiszámítható jogszabályi környezetet, és a tisztességes versenyt, rugalmas munkaerőpiacot is, valamint kiemelte a képzett, kultúrált, motivált munkaerőnek és a fejlett pénzügyi, közlekedési és távközlési infrastruktúrának fontosságát is.

Gyimóthy Éva