Javult a bruttó és nettó bér közötti arány

Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem 1.145.614 forint volt, a nettó pedig 939.396 forintot tett ki. Az elmúlt évben az adóváltozásoknak köszönhetően javult a bruttó és nettó bér közötti arány. A KSH közlése szerint: "bár az adózók zömének emelkedett a jövedelme az előző évhez képest, elsősorban a magasabb jövedelműek jártak jobban".

Az alsó jövedelmi tizedben (decilis) élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, a felsőbe tartozóké pedig "látványosan" javult - olvasható a kiadványban. A KSH módszertani megjegyzéséből kitűnik, hogy a magyar lakosság egytizedének (decilis) az éves egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 392.595 forintot. További egytized nettó jövedelme efölött van, de nincs 521.184 forint. A legfelső, a tizedik decilisbe tartozó egytized népesség egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben már legalább 1.559.439 forint volt. Az alatta lévő kilencedik tized 1.073.413 forint és 1.559.439 forint közötti egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkezett. A két szélső, az első és a tízedik tizednek az egy főre jutó nettó jövedelme közötti különbség 2010-ben 7,2-szeres volt, magasabb az előző évinél.

A KSH publikációja szerint továbbra is jelentősek a területi egyenlőtlenségek: a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.

A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselték 2010-ben is a legnagyobb arányt, ezt pedig a társadalmi jövedelmek - nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások, táppénz, munkanélküli ellátások, a családdal-gyermekkel kapcsolatos ellátások és az egyéb szociális juttatások - követik.

A munkajövedelmek részesedése a 2005. évi 70,9 százalékról 2010-ig folyamatosan csökkent és tavaly az arány 65,9 százalék volt. Ugyanebben az időszakban az egyéb jövedelmeké egy százalékponttal, a társadalmi jövedelmeké pedig közel három százalékponttal nőtt. Ez utóbbiban a nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta munkanélküliség növekedése játszott szerepet.

A KSH összegzése szerint a válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb decilisekbe tartozóknál is.

Az elmúlt évben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb - évről évre növekvő súlyú - tétele, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások tették ki. Ennek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.

A gyermekes (25 év alatt eltartott) háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben 752 ezer forint volt, az országos átlag négyötöde. A tipikusnak mondható két felnőttből és két gyermekből álló családok az átlagos jövedelem 82,7 százalékával rendelkeztek, a két felnőttből, három vagy több gyermekből álló háztartások nettó jövedelme alig haladta meg az országos átlag felét.