Javult a bruttó és nettó bér közötti arány
Az összes jövedelem 82 százalékát tette ki a nettó bér 2010-ben, s az elmúlt 10 évben ennél csak 2001-ben volt magasabb, 83,2 százalék - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Statisztikai tükör című kiadványban.
Az alsó jövedelmi tizedben (decilis) élők jövedelmi helyzete romlott 2010-ben, a felsőbe tartozóké pedig "látványosan" javult - olvasható a kiadványban. A KSH módszertani megjegyzéséből kitűnik, hogy a magyar lakosság egytizedének (decilis) az éves egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 392.595 forintot. További egytized nettó jövedelme efölött van, de nincs 521.184 forint. A legfelső, a tizedik decilisbe tartozó egytized népesség egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben már legalább 1.559.439 forint volt. Az alatta lévő kilencedik tized 1.073.413 forint és 1.559.439 forint közötti egy főre jutó nettó jövedelemmel rendelkezett. A két szélső, az első és a tízedik tizednek az egy főre jutó nettó jövedelme közötti különbség 2010-ben 7,2-szeres volt, magasabb az előző évinél.
A KSH publikációja szerint továbbra is jelentősek a területi egyenlőtlenségek: a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, ahol a szegénység elsődleges oka továbbra is az alacsony foglalkoztatottság és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.
A bruttó jövedelmek szerkezetében a munkajövedelmek képviselték 2010-ben is a legnagyobb arányt, ezt pedig a társadalmi jövedelmek - nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások, táppénz, munkanélküli ellátások, a családdal-gyermekkel kapcsolatos ellátások és az egyéb szociális juttatások - követik.
A munkajövedelmek részesedése a 2005. évi 70,9 százalékról 2010-ig folyamatosan csökkent és tavaly az arány 65,9 százalék volt. Ugyanebben az időszakban az egyéb jövedelmeké egy százalékponttal, a társadalmi jövedelmeké pedig közel három százalékponttal nőtt. Ez utóbbiban a nyugdíjasok számának emelkedése mellett a gazdasági válság generálta munkanélküliség növekedése játszott szerepet.
A KSH összegzése szerint a válság hatására a munkavégzéshez kötődő jövedelmek már nemcsak az alsóbb jövedelmi kategóriákban élőknél estek vissza, hanem a középső és a magasabb decilisekbe tartozóknál is.
Az elmúlt évben a háztartási jövedelmek negyedét a társadalmi jövedelmek legnagyobb - évről évre növekvő súlyú - tétele, a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások tették ki. Ennek egy főre jutó összege mintegy 2,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A gazdasági válságból adódó bizonytalanság következtében továbbra is a nyugdíjasok jövedelmi helyzete a legstabilabb, a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.
A gyermekes (25 év alatt eltartott) háztartások évi átlagos egy főre jutó nettó jövedelme 2010-ben 752 ezer forint volt, az országos átlag négyötöde. A tipikusnak mondható két felnőttből és két gyermekből álló családok az átlagos jövedelem 82,7 százalékával rendelkeztek, a két felnőttből, három vagy több gyermekből álló háztartások nettó jövedelme alig haladta meg az országos átlag felét.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez... Teljes cikk
Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen... Teljes cikk
- Munkaerőpiaci fordulatok: Innováció és alkalmazkodás a HR-ben 2 hete
- Vitályos Eszter: az egyik legfontosabb kihívás a munkaerőpiaci aktivitás további növelése 3 hete
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 3 hete
- Munkanélküliség az EU-ban - kik állnak a dobogón 2024 januárjában? 4 hete
- A dolgozó nők arányának alakulása - infografika 4 hete
- Németországban nőtt a munkanélküliség februárban 1 hónapja
- Gazdasági elemzés: a migráció hosszabb távon nem tudja megoldani Hollandia munkaerőhiányát 1 hónapja
- Az álláskeresők támogatásának alakulása 2009 és 2023 között 1 hónapja
- Ebben a 10 uniós városban a legkönnyebb most munkát találni 1 hónapja
- Tovább csökken a foglalkoztatottak száma, 222 ezren voltak munka nélkül januárban 1 hónapja
- Czomba Sándor: a cél az aktivitás növelése 1 hónapja