Miközben a HUN-REN vezetőinek bére másfél év alatt tízmillió közelébe emelkedett, a kutatók sok helyen továbbra is átlagbér alatt dolgoznak, és forráshiánnyal küzdenek. A doktori képzésben is nő a feszültség: a hallgatók szerint a gazdasági logika felülírja a tudományos szempontokat, a túlterheltség pedig a kutatói munka minőségét is rombolja.

A világ vezető tanácsadócégei – köztük a McKinsey, a BCG és a Big Four – immár harmadik éve befagyasztották a kezdő fizetéseket, miközben az AI egyre több feladatot vesz át a junioroktól. A cégek kevesebb pályakezdőt vesznek fel, a klasszikus „piramismodell” átalakul, és egyre inkább tapasztalt, technológiában jártas szakembereket keresnek.

A következő évben olyan átfogó adóváltozások lépnek hatályba, amelyek egyszerre érintik a lakosságot, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalati szereplőket. A módosítások elsődleges célja, hogy ösztönözze a beruházásokat, több ponton érezhetően csökkentve az adóterheket, de az adminisztrációs kötelezettségeket is. Emellett azonban szigorításokat is tartalmaz.

“A bértranszparencia az átláthatóságtól a bizalom felé vezető út, amely nem csak jogszabályi megfelelés, hanem versenyelőny is lehet. Ám csak akkor válik hatékonnyá, ha a kultúrába épül, és nem csupán bejelentik, hanem következetesen alkalmazzák” - hangzott el a Korn/Ferry hollandiai előadóitól az AmCham HR-bizottságának bértranszparencia-workshopján.

Lapinformációk szerint megszületett az egyezség: a minimálbér 322 800, míg a garantált bérminimum 373 200 forintra emelkedik 2026. január 1-től.

Sokak számára csak show, valójában kemény versenysport – koreográfiával, akrobatikával és tökéletes időzítéssel az 50-es évek óta. Mennyit keresnek az amerikai futball cheerleaderei?

A munkavállalók 81%-ka mondja, hogy hatékonyabban dolgozik, ha fair a bérezés a cégnél. Míg a férfiak 70 százaléka érzi úgy, hogy igazságosan fizetik, a nők alig több mint fele érez hasonlóan, derül ki a Mercer globális bértranszparencia kutatásából.

Úgy tűnik, idén a középvezetők maradtak le a legjobban a bérversenyben: átlagosan kevesebb mint 7 százalékkal nőtt a fizetésük, miközben több ágazatban ennél jóval nagyobb volt az emelés. Csak az egészségügy és a gyógyszeripar tudott igazán előrelépni – derül ki a Moore Hungary adataiból, amelyeket az Economx ismertetett.

Az Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik. Ettől a szimbolikus naptól kezdve olyan, mintha a nők az év végéig „ingyen” dolgoznának a férfiakhoz képest. A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv azonban hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat női és férfi dolgozóik fizetéséről, ami fordulópont lehet - mutat rá az Amnesty International Magyarország.

A minimálbér-emelés hatása messze túlmutat a bérek korrekcióján – az egész ügyviteli és adminisztrációs folyamatra kihat, ezért érdemes időben felkészülni a változásokra. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetőjének írása.

Az átlagkereset 683 300 forint volt augusztusban, de ez nem azt jelenti, hogy ennyit keres a legtöbb magyar. A valós képet a medián mutatja: a bruttó mediánbér 563 400, a nettó pedig 394 300 forint, vagyis a dolgozók fele ennél kevesebbet visz haza. A különbség oka, hogy az átlagot a legmagasabb fizetések erősen felfelé torzítják.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, kísérleti adatgyűjtése szerint az idei év első felében a magyar munkavállalók csaknem egyharmadának csökkent a reálbére vagyis a fizetésük kevesebbet ért, mint tavaly. A részletes adatsor alapján miközben átlagosan nőtt a kereset, jelentős különbségek alakultak ki az ágazatok és jövedelmi csoportok között – derül ki a KSH közlését ismertető 444.hu beszámolójából.

Az Európai Unió bértranszparencia irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Bár a magyarországi implementáció még várat magára, a felkészülést nem érdemes halogatni, mert a transzparencia jelentős bérfeszültséget és elvándorlást okozhat a cégeknél – hívja fel a figyelmet az ICT Europa HR vezetője.