Kismamák bérfejlesztése és a 9 Ft-os munkába járási költségtérítés

A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

E szakaszban felsorolt esetekben a munkáltató törvényi előírás alapján köteles a munkavállaló munkabérét az időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani. Előfordulhat, hogy a kérdéses időszakban a munkáltatónál bércsökkentésre került sor. Tekintettel arra, hogy a Munka tv. kifejezetten a bérfejlesztés esetére írja elő a személyi alapbér módosításának kötelezettségét, ellenkező esetben e joghely alapján bércsökkentésre nincs mód.

A problémát elsősorban az okozta a cégnél, hogy a helyzetet nem tudták kezelni. Időközben az azonos vagy hasonló munkakörök megszűntek. Úgy látszik, hogy a jogszabályt nem eléggé figyelmesen olvasták el. Az utolsó mondat a lényeges. Ha nincs azonos munkakör, akkor a cég egészére végrehajtott bérfejlesztést kell figyelembe venni.

Ha ennek a minimálbér kötelező emelése része, akkor bizony azt is figyelembe kell venni. Ráadásul a jogszabály nem is összegről beszél, hanem mértékről, tehát meg kell nézni, hogy a kérdéses időszakban hány százalék volt a bérszínvonal emelkedése. A megállapított százalékkal kell emelni a személyi alapbért is.

Gondot jelentett, illetve jelent a 9 Ft-os munkába járási költségtérítés is. Tudjuk ugye, hogy miről van szó? Korábban, ha valaki saját gépkocsival járt munkába, úgy a megtett útra 3 Ft-os kilométerenkénti költségtérítést engedélyezett. Ezt megváltoztatták 9 Ft-ra. Így már lényegesen kedvezőbb.

Talán az okozott némi keveredést, hogy változott a munkába járás meghatározása. Az új rendelkezés szerint a lakóhelyről a munkahelyre, telephelyre, székhelyre történő bejárásról van szó. A költségtérítés akkor jár, ha nincs tömegközlekedés, vagy azt csak hosszú várakozással tudná igénybe venni a munkavállaló a munkarendje miatt. Ugyancsak így minősül, ha valaki mozgáskorlátozott. Ebben az esetben a helyi "bejárást" is minősítheti a munkáltató.

Továbbra is a munkáltató felelősségi köre annak elbírálása, hogy a tömegközlekedés mikor nem megfelelő a munkahely, telephely, székhely megközelítésére. Ez a 9 Ft-os költségtérítés olyan munkavállalónak is fizethető, aki maga ugyan nem gépkocsival jár be, de csatlakozik a munkatársához.

A saját gépkocsi hivatali célú használatának költségtérítési, elszámolási szabályai változtak. Továbbra is a kilométeróra állása szerinti tényleges utat kell figyelembe venni, már csak azért is, mert a nyilvántartás kötelező eleme a kilométeróra induló és érkező állásának feltüntetése.

Teleki Gyula László