Home office költségtérítés 2026: mennyi adható, mi számolható el?

Mennyi a home office költségtérítés 2026-ban?

2026 január elsejétől a minimálbér 322 800 forint, így egy teljes hónapra legfeljebb 32 280 forint adható igazolás nélkül, adómentesen. Ez azonban nem automatikus juttatás, és nem minden otthoni munkára vonatkozik: csak a munkaszerződésben rögzített távmunkára.

Fontos részlet, hogy a keret alapja az adóév első napján érvényes havi minimálbér. Ez azt jelenti, ha év közben változna a minimálbér, a 2026-os átalánykeret akkor is 32 280 Ft marad.

Home office vagy távmunka? A különbség pénzt ér

A hétköznapi nyelvben minden otthoni munkát home office-nak hívunk, a jog azonban különbséget tesz. Az adómentes költségtérítés kizárólag távmunka esetén adható, még akkor is, ha a cégen belül mindenki home office-ként emlegeti.

A távmunkát a Munka Törvénykönyve 196. §-a szabályozza. A 2022. június 1-jétől hatályos szabályok szerint távmunkáról akkor beszélünk, ha a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen dolgozik. A fogalom ma már nem korlátozódik a számítógépes munkára. A távmunkavégzésről a munkaszerződésben vagy annak módosításában kell megállapodni, egyoldalúan tehát nem rendelhető el.

A törvény azt is meghatározza, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában a munkavállaló a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozik a munkáltató telephelyén. Ettől a felek megállapodással eltérhetnek, így a jellemző hibrid modell (például heti egy-két nap otthon, a többi az irodában) is kialakítható távmunkaként, ha a szerződés ezt rögzíti.

A gyakorlatban ez a következőt jelenti:

• Távmunka: a munkaszerződésben vagy annak módosításában rögzített, a telephelyen kívül végzett munka, akár teljes, akár hibrid formában. Erre adható az adómentes átalány.
• Alkalmi home office: például egy szerelő érkezése miatt engedélyezett otthoni nap, szerződéses rögzítés nélkül. Erre az igazolás nélküli, adómentes átalány nem alkalmazható.

Kötelező-e fizetni?

Nem. Az átalány nem munkáltatói kötelezettség, hanem lehetőség, erre a munkavállalónak nincs alanyi jogosultsága. Ugyanakkor az Mt. 51. § (2) bekezdése általános szabályként előírja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével összefüggésben indokoltan felmerült költségeit, és ez a távmunkára is irányadó. Vagyis a munkavállaló igényt tarthat ezek megtérítésére, de ilyenkor neki kell igazolnia a költségeket.

Két elszámolási mód: átalány vagy tételes

Az Szja-törvény 3. számú melléklete két utat kínál. Ha a munkáltató átalányt fizet, mellette az internet és a rezsi (bérleti díj, fűtés, világítás, energia) tételesen már nem számolható el. A számítástechnikai eszközök beszerzése viszont az átalány mellett is elszámolható tételesen.

1. Átalány (igazolás nélküli) költségtérítés

Ez a gyakoribb megoldás, mert nem kell számlákat benyújtani. A törvény szerint (Szja-törvény 3. számú melléklet II. fejezet 11. pont) a felek által előre meghatározott összeg számolható el igazolás nélkül, amely legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százaléka lehet, és ha a távmunka nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkás napokkal arányos része.

Három feltételnek kell teljesülnie:

1. a távmunka szerepel a munkaszerződésben,
2. az összegben a felek előre megállapodtak (a 32 280 Ft plafon, nem kötelező mérték, lehet kevesebb is),
3. a munkavállaló az internet- és rezsiköltségeit nem számolja el tételesen.

2. Tételes (számlás) költségelszámolás

Ha a tényleges költségek meghaladják az átalányt, vagy a munkáltató inkább a valós kiadásokat térítené, számlák alapján is el lehet számolni. A szabályokat az Szja-törvény 3. számú mellékletének I. fejezet 24. pontja tartalmazza. Ilyenkor a térítés alapja lehet az internethasználat díja, egyes számítástechnikai eszközök, és adott esetben a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlan bérleti díja és rezsije.

Részletesebben:

• Számítógép, informatikai eszköz, szoftver: a távmunkához és a kapcsolattartáshoz szükséges eszköz 200 ezer forintot meg nem haladó beszerzési ára egy összegben elszámolható; efölött 33 százalékos leírási kulccsal, értékcsökkenési leírásként. Az értékcsökkenéshez nyilvántartás kell: tárgyieszköz-nyilvántartás hiányában az értékcsökkenési leírás költségként nem számolható el. Ez a költség az átalány mellett is elszámolható.
• Internet: az internethasználat díja, beleértve különösen az egyszeri, a havi és a forgalmi díjat.
• Rezsi és bérleti díj: a munkáltató telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, fűtési, világítási és technológiai energiadíja.

A rezsinél a legnehezebb kérdés az arányosítás. Ha a lakás és a munkavégzés helye műszakilag nem különül el, a kiadásokat a távmunkával arányosan, a költségre jellemző mértékegység (munkaidő, négyzetméter, köbméter stb.) alapján lehet figyelembe venni. Bevett gyakorlat, hogy áramdíjnál a távmunka előtti és alatti számlák különbözetét veszik alapul, fűtésnél pedig a négyzetméter szerinti arányosítás lehet célravezető. Ha a munkavállaló külön bérelt helyiségben dolgozik, annak igazolt bérleti díja és rezsije teljes egészében elszámolható.

Összehasonlítás

Hibrid munkavégzés: így kell arányosítani

A hibrid modell a leggyakoribb, és itt csúszik el a legtöbb számítás. Ha a munkavállaló csak a hónap egyes napjain dolgozik távmunkában, az arányosítás miatt a maximális keretnél kevesebb adható adómentesen. A munkáltató ettől még kifizetheti a teljes havi összeget, de igazolás nélkül csak a távmunkanapokra eső arányos rész számolható el, a többlet adóköteles.

1. példa – heti 2 otthoni nap:
Egy 21 munkanapos hónapban a munkavállaló 8 napot dolgozik otthonról.
32 280 Ft × 8 / 21 = 12 297 Ft adható adómentesen.

2. példa – teljes távmunka, szabadsággal:
Ha a munkavállaló szerződés szerint teljes távmunkás, de a hónapban 5 napot szabadságon van, érdemes a belső szabályzatban rögzíteni, hogy a szabadság napjai hogyan számítanak az arányosításnál. A törvény a távmunkával „érintett napokról” beszél, ezért a legbiztonságosabb a ténylegesen távmunkában töltött munkanapok alapján számolni.

3. példa – alacsonyabb megállapodott összeg:
A felek 20 000 Ft-os havi átalányban állapodnak meg, a munkavállaló a hónap felében dolgozik otthonról. Az alacsonyabb összeget is arányosan csökkenteni kell, így 10 000 Ft adható adómentesen.

Az arányosítás módszerét (munkanap vagy naptári nap, hogyan számít a szabadság, a betegszabadság) célszerű a távmunka-szabályzatban egyértelműen rögzíteni, és a jelenléti nyilvántartásban a távmunkanapokat külön jelölni. Ez egy esetleges NAV-ellenőrzésnél a legfontosabb bizonyíték.

Mi történik, ha a munkáltató többet fizet?

A plafonnál magasabb kifizetés nem tiltott, de a feletti rész adó- és járulékköteles. A 32 280 Ft (illetve az arányosított keret) feletti részt bérként kell kezelni, vagyis 15% szja és 18,5% TB-járulék terheli a munkavállalónál, a munkáltatónál pedig a szociális hozzájárulási adó (2026-ban 13%).

Ugyanez a helyzet, ha nincs szerződésben rögzített távmunka, a munkáltató mégis fizet „home office pénzt”: ilyenkor a kifizetés munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles.

Eszközök: nem minden költségtérítés

Az átalány mellett más lehetőség is van az otthoni munka támogatására. A munkáltató biztosíthatja a laptopot, monitort, széket saját tulajdonban, ez nem minősül juttatásnak a munkavállalónál. A céges számítógép magáncélú használata szintén az adómentes juttatások között szerepel. Ezek nem keverendők össze a rezsiátalánnyal: a munkáltató által biztosított eszköz mellett az átalány változatlanul adható.

Mit érdemes rögzíteni a munkaszerződésben?

A munkaszerződésben célszerű rendelkezni a munkavégzés helyéről, a munkarendről, a munkáltató által biztosított eszközökről, valamint a költségtérítés módjáról és mértékéről. Ezen felül érdemes kitérni:

• a távmunkanapok számára vagy a hibrid rend szabályaira (különösen, ha az irodai jelenlét meghaladja a munkanapok egyharmadát, mert ehhez kifejezett megállapodás kell),
• az elszámolási módra (átalány vagy tételes),
• az arányosítás módszerére,
• az ellenőrzés és az adatvédelem szabályaira,
• a munkavédelmi tájékoztatásra.

Külön figyelmet igényel, ha a munkavállaló tartósan külföldről dolgozik: ilyenkor a nemzetközi adózási és társadalombiztosítási szabályok is érintettek lehetnek, ezért a megállapodás előtt érdemes szakértővel egyeztetni.

A cikk általános tájékoztatás, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Egyedi esetben érdemes könyvelővel vagy munkajogásszal egyeztetni.