Kismértékben bővül idén a foglalkoztatás

Az idén várhatóan 3-5 ezer munkahellyel bővülhet a versenyszféra, míg a közszférában nem csökken tovább a létszám - ismertette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által közösen végzett felmérés adatait Parragh László, az MKIK elnöke csütörtökön, sajtótájékoztatón. A szaktárca és a kamara harmadik alkalommal végzett együtt kutatást, tavaly év végén 7200 vállalkozást kérdeztek meg várható munkaerő keresleteikről illetve a rövidtávú üzleti kilátásaikról.

Mint elhangzott, a megkérdezett vállalatok 24 százaléka tervez 2008-ban létszámbővülést, mindössze 9 százalékuknál várható leépítés, 67 százalékuk pedig nem kíván változtatni a dolgozói létszámon.

Dagad az ipar, a mezőgazdaságban leépítés várható

2008-ban várhatóan az iparban nő a cégek legnagyobb arányánál a létszám (29 százalék), míg a szolgáltatásoknál a cégek 22 százaléka, a mezőgazdasági vállalkozásoknak pedig 14 százaléka tervezi növelni a foglalkoztatottak számát. A cégenkénti létszámfelvétel azonban szerényebb mértékű lesz, mint korábban - mondta Parragh László, hozzátéve: ebből adódóan az idén az iparban a foglalkoztatottak létszámának minimális bővülésére lehet számítani, míg a mezőgazdaságban további leépítés, az építőiparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban pedig szerény mértékű növekedés prognosztizálható.

Mint az MKIK elnöke rámutatott: a foglalkoztatottság növelését a beruházások jellege is meghatározza, így az innovatív, korszerűsítő beruházások esetén többnyire nem változik a foglalkoztatottak száma. A cégek mintegy 61,5 százaléka stabil létszámmal számol ebben az esetben, míg a kapacitás-bővítő beruházást tervező gazdasági szervezetek 38,3 százaléka úgy nyilatkozott, növelni fogja az alkalmazottak számát is.

Bár a vállalkozások körében némi üzleti bizonytalanság tapasztalható, a beruházási kedv ennek ellenére enyhén nőtt: a beruházási aktivitásukat növelő cégek aránya a 2006. évi 22 százalékról 23 százalékra emelkedett.

Népszerű a Start-kártya és a munkaerő-kölcsönzés

A felmérés szerint tartós munkaerőhiánnyal a vállalatok 15 százaléka küzd, ez a probléma leginkább a feldolgozóipari, építőipari, távközlési cégeket érinti és elsősorban szakképzett, fizikai dolgozókból van nagy hiány. Parragh László örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy a cégek tavaly több pályakezdőt vettek fel, mint amit eredetileg jeleztek (23 százalék - 34 százalék), a 2008-ra vonatkozó felvételi szándékok pedig emelkedtek, már eleve 28 százalékuk vette tervbe ezt. Egyre népszerűbb a munkaerő-kölcsönzés is: a cégek 5,9 százaléka alkalmaz kölcsönzött munkaerőt, szemben a tavalyi 4,5 százalékkal. A megkérdezett vállalkozások 23,2 százaléka foglalkoztatott tavaly Start-kártyával rendelkező fiatalt, ez elsősorban a szállítás és a távközlés területén népszerű. A felmérés tanúsága szerint a vállalatok 17,5 százaléka akar külföldi munkaerőt foglalkoztatni.

Optimista a munkaügyi tárca

Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter beszámolója szerint a hazai foglalkoztatási és aktivitási mutatók az uniós tendenciáknak megfelelően alakultak. - Nőtt a foglalkoztatottak száma és egyre többen jelentek meg munkavállalói szándékkal az álláspiacon. 2002 és 2007 között a foglalkoztatási ráta 56,2 százalékról 57,3 százalékra javult, így a foglalkoztatottak száma az elmúlt öt évben 47 ezer fővel nőtt - fogalmazott a munkaügyi miniszter. Mint mondta, ebben az időszakban összesen 47 ezer fővel fogyatkozott meg a közszféra, de őket a versenyszféra folyamatosan felszívta, így összesen mintegy 95 ezres nettó munkahely keletkezett. Lamperth Mónika úgy vélte, amennyiben a prognózisban jelzett folyamatok teljesülnek, a foglalkoztatás szintje 2008-ban 57 százalékra emelkedhet, amelyet a kormány a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramban célkitűzésként kijelölt. A középtávú előrejelzések szerint az elkövetkező három évben 55 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma. A szaktárca vezetője ugyanakkor hozzátette, hogy ehhez gyorsabb ütemű gazdasági növekedésre van szükség.

Folytatódó programok, új célkitűzések

Lamperth Mónika elismerte, hogy a területi különbségek mérséklését célzó programok nem vezettek eredményre, ezért a leghátrányosabb térségekben élők felzárkóztatását továbbra is kiemelt feladatként kezelik. A minisztérium szeretné a jövőben a gazdaságilag inaktív népesség könnyebben mobilizálható részét visszaintegrálni az álláspiacra, valamint csökkenteni kívánja a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti különbségeket. Ezt a célt szolgálja egyébként a térségi integrált szakképző központok kialakítása valamint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok létrehozása, amelyek januártól már több feladatot látnak el és több hatáskörrel rendelkeznek.

Lamperth Mónika sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy hazánkban még mindig nagyon alacsony a távmunkában, részmunkaidőben foglalkoztattok aránya az uniós átlaghoz képest, ezért az atipikus foglalkoztatási formák terjesztését szorgalmazzák, mint mondta, célként tűzték ki, hogy a távmunkások számát 4 százalékról 8 százalékra emelik, amely 160 ezres bővülést jelentene.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy továbbra is folytatódik a Lépj egyet előre, valamint a hátrányos helyzetűeket segítő uniós program, emellett bővíteni kívánják a közfoglalkoztatást, az elbocsátottakat pedig a Prémiumévek, az Új Pálya és a Mobilitás program révén segítik.

A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint a Munkaerő-piaci Alap 55,6 milliárd forintos foglalkoztatási alaprészéből idén 38,5 milliárd forintot decentralizáltan, az úgynevezett aktív munkaerő-piaci eszközök működtetésére költhetnek a régiók. Központi forrásból csaknem 6 milliárd forintot lehet felhasználni munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés valamint távmunka támogatására, az uniós forrásokból pedig mintegy 1,7 milliárd forint fordítható a foglalkoztatottság fejlesztésére, valamint a munkaerőpiacra történő belépés ösztönzésére.

Szilágyi Katalin, HR Portal