Májustól osztrák béreket kapunk?

A magyar állampolgárok számára 2011. május 1-jével válik teljessé a munkavállalás szabadsága az Európai Unióban, mivel ekkor szűnnek meg a 2004-ben csatlakozó kelet-közép-európai országok munkavállalóira vonatkozó munkaerő-piaci korlátozások az azokat legtovább fenntartó két országban, Ausztriában és Németországban.

A munkaerő-piaci szakértők szerint nem várható komoly roham ebbe a két tagállamba, hiszen a valóban mobilis munkavállalók az eddigi adminisztratív akadályok ellenére is elhelyezkedhettek. Az osztrák törvényhozók "a fenyegető bér- és szociális dömping" elleni küzdelem jegyében szigorúan ellenőriznék, hogy a kelet-közép-európai munkavállalókat ne alkalmazhassák az osztrák előírásoknál alacsonyabb bérért - hívja fel a figyelmet az ügyvédi iroda.

Kifejtik: az osztrák jogszabályok - az Európai Unió (EU) irányelveivel összhangban - eddig is biztosították, hogy külföldiek csak a törvényben vagy ágazati kollektív szerződésben az adott munkakörre előírt legkisebb munkabér fejében legyenek alkalmazhatók Ausztriában. "A munkaszerződések jogának közelítéséről szóló törvény" pedig úgy rendelkezik, hogy - a kiküldetés idejére - ugyanilyen színvonalú bér illeti meg annak az Ausztrián kívüli EU-tagállamban székhellyel rendelkező munkáltatónak a munkavállalóját is, aki kiküldetés vagy határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében ideiglenesen Ausztria területén végez munkát. Ez érinti az Ausztriában tevékenykedő magyar cégek alkalmazottait is - mutat rá az e|n|w|c.

A 2011. május elsején hatályba lépő "Bér és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény" ezeken a rendelkezéseken nem változtat, de lényegesen szigorítja azok ellenőrzését. Előírja például, hogy az Ausztriában foglalkoztatott vagy akár kiküldetés keretében Ausztriában dolgozó munkavállaló foglalkoztatójának a munkavállaló díjazását igazoló német nyelvű dokumentumokat a munkavállaló tényleges munkavégzési helyén kell tárolnia és a hatóság kérésére bemutatnia. Ha ezt elmulasztja, vagy ha a munkavállalónak az osztrák előírásoknál alacsonyabb bért fizet, nagy összegű bírságra számíthat.

"Nyilvánvaló, hogy ez a szabály súlyos adminisztrációs terhet ró az Ausztriában szolgáltatást nyújtó vagy osztrák partnercégekkel együttműködő magyar vállalkozásokra is. Nem is szólva arról az anyagi teherről, amit kiküldetésen lévő munkavállalóik osztrák színvonalú bérezése jelent" - idézi a közlemény Torsten Branert, az e|n|w|c jogászát, aki szerint előfordulhat, hogy az osztrák munkaerőpiac megnyitása az osztrák bérek lenyomása helyett az érintett cégeknél a magyar bérszínvonal felhajtásához vezet.