Alapszintű munkajogi képzésnek helye lenne a szakképzésben és a felsőoktatásban is, hiszen az iskolából kikerülőkből biztosan munkavállalók és munkaadók lesznek. Dr. Ferencz Jácint, ügyvéd szerint, azonban jelenleg sokan azzal sincsenek tisztában, mit írnak, íratnak alá a munkaszerződés megkötésekor. Ennek jegyében, többek között a munkaviszony alapelveiről, magatartási követelményeiről is beszélni fog a HR Portal februári munkajogi workshopján.

Szabadságok kezelése, a munkaidő nyilvántartása, munkaszerződések aktualizáslása. Bár azt gondolnánk, hogy ezek a mindennapi dolgok flottul mennek a cégeknél, a munkajogász tapasztalata erről merőben más. Dr. Fodor T. Gábor többek között ezekről a tapasztalatokról és tanulságokról, valamint a kiküldetést érintő munkajogi változásokról is beszél, a HR Portal február 20-ai munkajogi workshopján.

Alighanem darázsfészekbe nyúlok a munkahelyi véleménynyilvánítás témájával. De mégis beszélni kell róla, és most különösen aktuális. Pár napja volt, december 10. - az emberi jogok világnapja. Az egyik fontos emberi jogunk a szabad véleményalkotás és annak kinyilvánítása. A kérdés már csak az, hogy korlátlan-e ez a szabadság? Mindig, mindenhol és bármit kimondhatunk? Mennyire szabad a véleménynyilvánítás a munkahelyen? Az Érthető Munkajog blogon Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd írása.

A legtöbb munkahelyen előfordul, hogy akár a munkavégzéshez kapcsolódóan, akár egyéb kérdések tekintetében nézeteltérés alakul ki az egyes kollégák, illetve a munkavállaló és felettese között. Ilyenkor feszült helyzetek is kialakulhatnak, amelyekben könnyen elszabadulnak az indulatok. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen munkajogi következményei lehetnek egy-egy trágár megjegyzésnek vagy hangos szóváltásnak. Felmondhat a munkáltató azonnali hatállyal azért, mert a munkavállalója nem megfelelő hangnemben kommunikál vele vagy a munkatársaival? Dr. Nyitrai Tibort, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogi szakértőjét kérdeztük.

Az alapvető különbség a két jogvszony között, hogy míg a megbízási szerződés szerinti jogviszonyt a Polgári törvénykönyv szabályozza, míg a munkaviszonyt a Munka törvénykönyve.

A munkaidő beosztása a munkáltató feladata, és az ebből eredő felelősség is az övé. A munkaidő beosztásának főbb szabályait a Munka törvénykönyve határozza meg.

A munkaköri leírás, nem része a munkaszerződésnek, de vitás kérdések eldöntésében a munkaügyi bíróságok minden esetben kérik a feleket a munkaköri leírások becsatolására is.

A munkaköri leírás a munkavállaló részére nyújt tájékoztatást, és ezt a munkáltató egyoldalúan bármikor módosíthatja, de nem határozhat meg olyan feladatokat, amelyeket a munkavállaló nem képes rendes munkaidejében ellátni.

A munkáltatók időről időre szembesülnek azzal, hogy valamely munkavállalójuk - akár a tudtukon kívül - egy másik munkáltatónál is alkalmazásban áll, akár szintén teljes, vagyis napi nyolcórás munkaidőben. Egy ilyen helyzetben joggal merül fel a kérdés a munkáltatókban, hogy a többes munkaviszony vajon jogszerű-e, befolyásolja-e valamilyen módon a foglalkoztatás érvényességét.

A munkavállalók általában nem maguk döntik el, hogy hol és hogyan végezzék el a munkát. A főnök, azaz a munkáltató mondja meg, hogy mit és hogyan vár el. De mit tehetünk akkor, ha a főnök a „szürke”, netán a „fekete” zónában jár és tőlünk is ezt várja? Kötelesek vagyunk minden utasítást gondolkodás nélkül végrehajtani? Veti fel az Érthető munkajog blogon Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

Letölthető munkáltatói igazolás minta a Kormányhivataltól.

Ha magáncélra használja a munkavállaló a céges autót, annak szerepelnie kell a munkaszerződésében, de nem kell adót fizetnie utána.

Ma már erkölcsi bizonyítványt is elektronikusan a legegysezrűbb igényelni. Évente négyszer ezt ingyenesen lehet megtenni.

Júniusban új irányelvet fogadott el az Európai Unió, azzal a céllal, hogy javítsa a szülők és gondozók munka és magánélet közötti egyensúlyát. Oláh Zsófia cikke a Munkaiszony vagy Munkaviszony oldalon a HR Blogon.