A munkáltatót is komoly meglepetés érheti, ha nem olvassa el, hogy valójában milyen dokumentumot ír alá a munkavállalóval, a munkaviszony közös megegyezéssel történő felbontásánál. Egy cég 5500 euró helyett, 25 500 eurót kellett, hogy kifizessen távozó dolgozójának a figyelmetlenség miatt. Két precedens értékű ítéletet ismertet dr. Szauter Dóra Amina, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Ülőmunka esetén a jelenlegi szabályozás szerint fél méter magasan 20–22 fokot kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy a kormány által bejelentett, télre tervezett maximális 18 fok a közintézményekben az ülőmunkát, szellemi munkát végzők számára egészségügyi kockázatot jelent.

A BKV azt kéri a főpolgármesteri hivataltól, hogy tűzze napirendre a rabszolgatörvény néven elhíresült jogszabály alkalmazásának kérdését. A járművezetők mintegy 15 százaléka ugyanis egy belső felmérés eredményei szerint vállalna több túlórát. Ezzel pedig kezelhető lenne a súlyos sofőrhiány, amely immár a menetrend betartását veszélyezteti.

A nagy felmondási hullámot a világjárvány váltotta ki - akkor miért folytatódik, amikor a járvány már lecseng? Amikor 2021 elején az emberek először kezdték tömegesen elhagyni munkahelyüket, a szakértők általában úgy vélték, hogy a "Nagy Felmondási Hullám" a világjárvány okozta káosz és bizonytalanság közvetlen mellékhatása. De hol tartunk most?

„Egyre többször hallom, hogy egyes multinacionális cégeknél engedélyezik, sőt, szabályozzák a külföldön történő távmunkát vagy home office-t” – írja dr. Fodor T. Gábor munkajogász. Arra hívja fel a figyelmet, hogy ez miért nem jó ötlet, sőt, igen komoly kockázatokat is rejthet a munkáltató számára.

Érdekes kérdésben feszülnek egymásnak a Kormányhivatalok és a bíróságok, köztük az Alkotmánybíróság a CSED összegének megállapítása során. Azoknak a kismamáknak ugyanis, akik a gyerek születését megelőzően munkahelyet váltanak és magas bejelentett fizetésük van, a Kormányhivatal a nekik járó összegnél jóval kisebb CSED-et ítél meg. Teszi mindezt annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság is többször kimondta, hogy a Kormányhivatal rosszul értelmezi a jogszabályokat - véli a Niveus Consulting Group.

Az uniós irányelv szerint 5 helyett tíz nap apasági szabadság járna. A határidő augusztus 2-án járt le.

Egy tanulmány azt rangsorolta, hol a legjobb a helyzet a fizetett szülői szabadságok szemszögéből. A kutatás szerint Írországban jár a legkevesebb szabadság a szülőknek, de Svájcban és Ausztráliában sem jobbak a számok.

Törvényt módosított a kormány: a nyugdíjas munkavállalók előrébb kerültek a sorban a felszámoláskor a csődeljárási szabályozásban. A kisgyermekesek is hamarabb juthatnak a munkabérükhöz, ha egy munkáltató bedől.

A 2019-ben elfogadott szabályok többek közt az apasági, a szülői és a gondozói szabadságra, valamint a rugalmas munkafeltételekre vonatkoznak. Magyarország ennek az irányelvnek nem tett eleget, 10 nap helyett nálunk továbbra is 5 nap az apasági szabadság.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) a közelmúltban adott ki iránymutatás tervezetet az általános adatvédelmi rendelethez (GDPR) kapcsolódóan. Az iránymutatás ajánlásokat tesz annak érdekében, hogy a magánszemélyek könnyen elérhető és átlátható információt kapjanak adataik kezeléséről. Ehhez kapcsolódóan a cégeknek és szervezeteknek érdemes áttekinteni adatvédelmi szabályozásuk hozzáférési joggal kapcsolatos részeit – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie.

A veszélyhelyzetre tekintettel a kormány úgy döntött, hogy a határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony meghaladhatja a 10 évet a korábbi 5 év helyett azok esetében, akik a veszélyhelyzet ideje alatt fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak, továbbá a veszélyhelyzet ideje alatt létesítettek közfoglalkoztatási jogviszonyt.

A szabadság minden munkavállalónak alanyi jogon jár és elengedhetetlenül fontos a feltöltődéshez, regenerálódáshoz. A munkáltatónak is érdekében áll, hogy munkavállalói kipihenhessék magukat, ezáltal növelve későbbi hatékonyságukat. De mi történik akkor, ha a főnök visszahívja a szabadságról a beosztottat? Van hozzá joga? Erre ad választ dr. Tömösvári Andrea ügyvéd.

Megesik a magánéletben és a munkahelyeken is, hogy a partner / munkavállaló magyarázat és előzetes jelzés nélkül eltűnik, köddé válik. Ghostingként is emlegetik ezt a jelenséget. Ennek munkajogi vetületéről ír dr. Szauter Dóra Amina és dr. Solt István az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás két munkatársa.