Bizonyára sokan szembesültek már azzal, hogy bizonyos dolgok, bár igazságtalanok, a törvény betűje szerint mégsem minősülnek jogszerűtlennek. Ugyanakkor vannak olyan jogintézmények, melyek kifejezetten azt célozzák, hogy a jogot és az igazságosságot minél inkább közelítsék egymáshoz. A D.A.S. Jogszervíz új esettanulmánya a szabadságról való visszarendelésről szól.

Gábor hosszú évek óta ugyanannál a cégnél dolgozott, azonban tizenkét év elteltével mintha kihúzták volna a lába alól a talajt - a márciusi fizetése nem érkezett meg. Aztán az áprilisi sem. Ez után döntött az azonnali hatályú felmodás mellett. Valós jogesetet dolgozunk fel a D.A.S. Jogszervíz segítségével.

Az egyesület közérdekű bejelentést tesz az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához.

Az elkövetkező hetekben számos munkavállaló megy szabadságra, és lesznek közöttük, akik ezt az időt külföldön fogják eltölteni. 2020. július 15-től a kormány olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra menő munkavállalókat is érinteni fogják, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is.

Megegyezés vagy per? Érzelmi, HR-es és racionális szempontok is szerepet játszanak a döntésben a munkaadónál, amikor vitás helyzetbe kerül a munkavállalóval. Dr. Móricz Ildikó ügyvéd a munkáltatói követelések peren kívüli lehetőségeire és a peres eljárás legfontosabb szabályaira hívja fel a figyelmet.

Vége a korlátlan home office-nak! Július 1-től a munkaadó egyoldalúan összesen újra csak évi 44 munkanapra rendelhet el otthoni munkavégzést - hívja fel a figyelmet dr. Antalóczy Adrienn munkajogász. Mi legyen benne feltétlenül egy home office belső szabályozásban? Mi a különbség home office és távmunka között?

A munkaügyi perekre különösen igaz az, hogy a perindítás oka gyakran érzelmi alapú, bármelyik fél is indítja a pert, akár történt tényleges jogsérelem, akár nem. De vajon érdemes egyáltalán pereskedni? Milyen költségei vannak egy pernek? Meddig tart? Milyen esélyeink vannak? Mit nyerhetünk vele? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe kétrészes cikksorozatunkban.

A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszában, júniustól új előírások vonatkoznak a Fővárosi Ítélőtábla épületeibe történő belépésre és ott tartózkodásra.

A tárca egyértelmű túlkapásként értékeli a tankerületi igazgató eljárását, és tekintettel arra, hogy az érintett több szakmai hibát is vétett az utóbbi időszakban, lemondását el fogjuk fogadni - közölte az EMMI az ATV Híradó megkeresésére.

Nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel a Kúria azon jogértelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható - hozta meg határozatát az Alkotmánybíróság (IV/702/2019 AB). A testület fenti döntése igen komoly gondokat okozhat a munkáltatóknak a munkaidő, pihenőidő beosztása során. Gyakorlati példával is magyarázzuk, hogy mit is jelent ez.

Fizetés nélküli szabadság kiadása a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésén alapul. Ezt a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el.

Május 19-én elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a kulturális dolgozók a jövőben nem lesznek közalkalmazottak. A döntés közel 20 ezer ember jogviszonyát érinti.

A jelenlegi helyzet miatt a munkajogi környezet szinte folyamatosan változik, amit nem könnyű lekövetni a HR-eseknek sem. Most Dr. Fodor T. Gábor munkajogász lesz a segítségünkre abban, hogy felhívja figyelmünket az 5 legfontosabb munkajogi aktualitásra.

A foglalkoztatás és a koronavírus kapcsolata szűnni nem akaró kérdésként lebeg a mindennapok felett. Egyelőre úgy tűnik, az idő múlásával a bizonytalanság nem csökken, sőt, egyre több felvetés érkezik azzal kapcsolatban, vajon mi történik, ha valaki éppen a munkavégzéssel összefüggésben kapja el a betegséget, majd esetleg tovább is adja. A D.A.S. Jogszervíz cikke.