Megfogalmazták közös igényeiket az uniós keretre a szakszervezetek

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), valamint a Munkástanácsok egységes álláspontját tükröző levelet Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, valamint Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter kapta meg - tájékoztatta az MTI-t szerdán a MASZSZ.

A levél emlékeztet:

az MFF előkészítése meghatározó jelentőségű lesz az európai foglalkoztatás-, szociális és kohéziós politika jövője szempontjából. A jelenlegi tárgyalási folyamat olyan hosszú távú döntéseket alapoz meg, amelyek közvetlen hatással lesznek a munkavállalók élet- és munkakörülményeire, a közszolgáltatások finanszírozására, valamint a társadalmi kohézió erősítésére az Európai Unió egészében.

A szakszervezetek álláspontja szerint az MFF-ről szóló tárgyalások során Magyarországnak olyan álláspontot szükséges képviselnie, amely határozottan kiáll a kohéziós politika, valamint a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások uniós támogatásának megőrzése és megerősítése mellett.

Ennek keretében különösen fontos, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA, ESZA+) önálló, jól elkülönült alap maradjon a következő ciklusban is. Mivel az alap az EU szociálpolitikájának legfontosabb finanszírozási eszköze, a magyar munkavállalók számára is kulcsfontosságú, hogy annak részaránya legalább a korábbi szintet őrizze meg, és ne legyen a céljától eltérő módon felhasználható

- hangsúlyozzák a szakszervezetek.

A levél kitér arra is, hogy a következő MFF-nek célzott támogatásokkal kell segítenie a munkavállalói és munkáltatói részvételt biztosító, ám az utóbbi időben jelentőségét elvesztő szociális párbeszéd megújítását is. Ennek érdekében a szociális kiadások legalább 1 százalékát szükséges a szociális partnerek kapacitásbővítésére fordítani - javasolják.

Különösen indokoltnak tartanák ezen felül a többéves pénzügyi keretből finanszírozott valamennyi eszközre vonatkozó szociális kötöttségek bevezetését.

Nemcsak dedikált forrásokkal, hanem a jogállamisági mechanizmushoz hasonló, horizontális szociális záradékok bevezetésével is szükséges a munkavállalók helyzetének javítása. A szociális feltételrendszernek elő kell segítenie a minőségi munkahelyek teremtését és a kollektív tárgyalásokat, valamint biztosítania kell az alapvető munkavállalói jogok és munkavédelmi sztenderdek tiszteletben tartását

- hangsúlyozzák.

A szakszervezetek szorgalmazzák a többéves pénzügyi keret teljes összegének jelentős emelését is, amelynek részeként a szociális és gazdasági kohézióra fordított kiadásokat egyértelműen meg kell erősíteni, és azoknak időben stabilnak kell maradniuk. "Ragaszkodunk hozzá, hogy a társadalom minden rétege (beleértve a vállalkozásokat és a leggazdagabb magánszemélyeket is) méltányos részt vállaljon a pénzügyi terhekből" - áll a szakszervezeti szövetségek közös levelében.