Mi leszel, ha nagy leszel? - A szülők és a gyerekek dilemmája

Mi leszel, ha nagy leszel?

Minden gyereknek felteszik ezt a kérdést, nem is egyszer. A kisfiúk kukások, buszsofőrök, a kislányok fodrászok, tanárok akarnak lenni. Néhány iskolai év után már inkább bizonytalanok a gyerekek és átengedik a szülőknek a válaszadást. Mintha a szülők annyira tudnák a választ.

Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint addig a tanévnek a végéig tart egy gyerek tankötelezettsége, amelynek végén a tanuló betölti a tizenhatodik életévét. A legtöbb gyerek 8 osztályos általános iskolát, majd 4 osztályos középiskolát végez. Az általános iskolai évek vége felé már felvetődik az a kérdés a szülőkben, szakmát tanuljon-e a gyerek vagy 4 évvel később a felsőoktatásban vegyen-e részt. (Egy újabb dilemma. Mintha a 2020 óta átélt járványügyi szabályozások idején nem lenne elég bizonytalanság. Ki tud 4 évre előre tervezni?) Annyit megállapíthatunk, hogy a szülők azt szeretnék, boldoguljon a gyerek felnőttként.

Boldogulni az életben

A legáltalánosabb jelentése ennek a kifejezésnek az, hogy az ember sikeres. Hogy a siker kinek mit jelent, az változó. A mai világban a pénz a legelfogadottabb sikermérő. Ha a közösségi média hírfolyamát nézzük (márpedig naponta jó néhány órán keresztül görgetjük a „híreket”), irigylésre méltó posztokkal szembesülünk. Géza a Maldív-szigeteken nyaral, Anikó az Alpokban síel és még ki tudja ki milyen hivalkodó kinyilatkoztatást tesz magáról.

Vegyük úgy, hogy az emberek többsége minél több pénzt akar szerezni. Hogy szerzünk pénzt? Egy jól fizető munkával. És hogy szerzünk jól fizető munkát?

Utcai plakátokon, online cikkekben több cég közzéteszi a várható fizetést, mert annyira küzdenek a megbízható munkaerőért. Az Aldi például már bruttó 360-370 ezer forintot fizet az új belépőként munkát vállaló, teljes munkaidős, áruházi eladóknak. A versenytársaknak fel kell venni a versenyt, a Aldi l sem veszíthet munkaerőt, ezért náluk hasonló bérre számíthat az ember. Mi szükséges az állás betöltéséhez? Pontosság, megbízhatóság. Ennyi. Előny, ha kereskedelmi végzettséggel és élelmiszer kereskedelemben szerzett gyakorlattal jelentkezik valaki.

Eközben építőipari segédmunkásként ennél többet lehet keresni, napi nettó 15-30 ezer forintot.

Ha a tankötelezettség elmúlásával rögtön kereshetünk nettó 240-300 ezer forintot havonta, akkor miért tanuljunk tovább? „Hogy ki mennyire boldogul az életben, lesz sikeres és elégedett ember, az korántsem azon múlik, milyen volt az átlaga az iskolában, inkább azon, hogy érzelmi intelligenciája és társas készségei mennyire segítik át az élet viszontagságain.” - állítja Pécsi Rita, neveléskutató, akinek az előadásáról szóló cikket érdemes elolvasni.

Mit tehetünk, ha többre vágyunk az életben, mint rakodni, kétkezi munkát végezni? Talán vállalkozunk, de ahhoz bátorság (és mint mindenhez, szerencse is) kell. Netán továbbtanulunk?

Az iskola, a tanulás márpedig fontos

Nem csak azért, hogy alapvető dolgokat megtanuljunk, minthogy 100 °C-on forr a víz, hanem azért is, hogy alapvető műveltséget szerezzünk. S hogy társaságban szocializálódjunk. Megtapasztaljuk a társas kapcsolatok világát. Az ember a társadalom része, ezért el kell sajátítania ismereteket, amik által könnyebben beilleszkedik emberek közé. Valószínűleg magánéletében és munkájában is fel tudja használni a tanultakat, akkor is, ha gyerekként meg-megkérdezi magától, mi értelme van ezt vagy azt a tárgyat tanulni.

Érdemes felismerni, hogy minél többet tudunk a világról, annál több lehetőségünk adódik. Aki hajlandó iskolapadban maradni több éven keresztül, vagy egy szakma csínját-bínját kitanulni, annak a havi, nettó félmilliós fizetés sem marad álom. Sőt, ha még felelősséget is vállal mások munkájáért (netán vállalkozik), a határ a csillagos ég.

A kitaposott úton vagy egy rögös ösvényen?

Egyes családok dinasztiaszerűen örökítenek tovább egy-egy életpályát. Ha apa vagy anya például orvos vagy ügyvéd, valószínűleg a gyerek is azt a foglalkozást, hivatást folytatja.

Az átlagember gyereke talán kitalálja a középiskola évei alatt, mivel szeretne foglalkozni. Egy jobb állásért magyarként szembesülünk azzal, hogy szükséges legalább egy idegennyelv magas fokú ismerete. Ha jó a gyerek nyelvérzéke, könnyen mehet egy második idegennyelv is.

Felelős társadalomként nem feledkezhetünk meg azon gyerekekről sem, akiket hátrányos helyzetű kategóriába sorolnak a szakkönyvek. Vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. Ha megfelelő kezek (fejek) közé kerülnek, belőlük is válhat olyan ember, aki boldogul az életben. Nézzük meg például az Élmény Tár esélyteremtő gyerekbirodalmat. Egy szépen meghatározott vízió mentén foglalkoznak gyerekekkel, hogy azok pozitív jövőképet tudhassanak magukénak.

Nem állítja senki, hogy könnyű a szülők dolga pályaválasztás terén. Szintén nehéz feladat megtalálni azt a munkát, amit szeretünk csinálni. Felnőttek közt is előfordul, hogy alkalom adtán átgondolják életüket és új területen kezdenek dolgozni. Így volt ez azzal a vloggerrel is, aki angol-német szakot végzett az egyetemen, majd bölcsész diplomájával informatikai támogató munkakörökben helyezkedett el. A Megérte egyetemre menni? című podcastjában azt boncolgatja, megérte-e az egyetemi évekre befektetett idő és pénz.