Min múlik, hogy lesz-e munkája, miután szakmát tanult?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) évente megismételt kérdőíves felmérésben 2009 és 2012 között több, mint 10 000 szakiskolában vagy szakközépben végzett fiatal pályáját követte.

Aki valóban olyan szakmát tanult, ami érdekli is, azok 48 százaléka, míg a nem megfelelő szakmát végzetteknek csak 33 százaléka dolgozott a kérdezés időpontjában. Azaz nagyobb arányban sikerült elhelyezkedniük azoknak, akik érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelőbb szakmát szereztek.

Azok, akik valódi gyakorlatot tudtak szerezni tanulmányi idejük alatt, szintén könnyebben ment az elhelyezkedés. Közülük 46 százalék kapott munkát 9 hónap alatt, míg akik tanműhelyben dolgoztak, azoknak csak 41 százaléka. A legmagasabb 49 százalékos arány pedig azoknál volt, akik mindkét helyen szereztek gyakorlati tudást.

Emellett a férfiaknak és a gépészeti szakmát tanultaknak is nagyobb esélyük van a 9 hónapon belüli elhelyezkedésre. A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt erős negatív hatása 2009 után azonban minden évben rontotta a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési esélyeit.

A munkanélküliségi kockázat esetében jelentős a családi háttér hatása. Míg a továbbtanulási ambíciók, a nyelvtudás csökkentik ezeket a kockázatokat. Az idegen nyelvtudással bírók 21 százaléka volt munkanélküli a kérdezés időpontjában, míg a csak magyarul tudók között ez az adat 30 százalék volt. Az érettségi megszerzése is csökkenti a munkanélküliség esélyét: az érettségizettek 18 százaléka számolt be munkanélküliségről, a csak szakképzettséggel rendelkezőknek viszont 25 százaléka.

Portfolio.hu